Ezt olvassa el mindenki
Előválasztás
Minden negyedik évben, amikor Cironiában lejár az elnök mandátuma, mindkét pártban megindul az előválasztási folyamat. Az előválasztás során kerül kiválasztásra pártonként az a jelölt, aki a párt hivatalos jelöltjeként fog indulni a választásokon. Ha valamelyik pártnak a hivatalban lévő elnöke úgy dönt, hogy újraindul, nem szokás ellenjelöltet állítani, ha valami mégis elindul, a hivatalban lévő államfő esélyei a jobbak.
Az X számú megyékben a pártvezetések a megyei hivatalokkal egyeztetve döntik el, hogy melyik megyében mikor tartják a választásokat, az pedig teljesen az egyes pártok belügyei, hogy milyen formában választják meg és osztják ki azokat a delegáltakat, akik az elnökjelölő konvención szavaznak a jelöltjük személyéről. Ugyanakkor van néhány megye, ahol az előválasztást a két párt egy időpontban tartja, az kifejezetten igaz az első három megmérettetésre, de utána is lehetnek átfedések, ez mindig a két párt és a megyék megállapodásán múlik.
A konvenció delegáltja
A delegáltak számának meghatározása nagyon egyszerű matematikai képlet alapján történik kiosztásra: a megyei szenátorok számának és a megyében működő kongresszusi körzetek (képviselőházi választókerületek) négyszeres/hatszoros/nyolcszoros/tízszeres szorzatának az összege. A számot minden esetben a pártvezetés dönti el. A szorzót négyévenként lehet cserélni, de egyik pártnak sem érdeke az állandó változás. A pártvezetésnek kell továbbá azt is eldöntenie, hogy a megyék párthoz kötődő vezetője, szenátorai és képviselői szuperdelegáltként teljes szavazati joggal részt vehessenek-e a konvención, vagy csak a választott delegátusok. Egy bizonyos megye delegátusait az a személy fogja képviselni a konvención, aki a párton belüli munkamegosztás révén birtokolja a megyét. A delegátusok számát a választások előtt egy évvel kell közzétennie a hivatalos pártvezetéseknek. Ugyanakkor azt is a pártvezetés határozza meg, hogy csak megyei szint, csak választókerületi szint, vagy a kettő keveréke legyen érvényben. Ezeket négyévente lehet változtatnia a pártoknak.
Kaukusz vagy előválasztás?
Az előválasztásnak két típusát különböztetjük meg: kaukusz (jelölőgyűlés) és előválasztás. A kaukuszon az adott párt regisztrált tagjai gyűlnek össze bizonyos időre, előre egyeztetett helyeken (sportcsarnokok, iskolák, irodaépületek, templomok, stb.), ahol személyenként szavaznak a jelöltekről, miután minden jelölt helyi főtámogatója elmondja a kortesbeszédét. A kaukusz kétféleképpen folyhat le: 1) A kortesbeszéd elhangzása után felírja minden szavazó egy jelölt neve mellé, aztán bedobják az urnába, és aztán, miután mindenki leszavazott, összeszámolják. 2) Miután a kortesbeszédek elhangzottak egyenként nyílt szavazással döntenek a jelöltekről. Mivel minden egyes kaukuszhelyszínt csak egy jelölt nyerhet, addig szavaznak, amíg valamelyik jelölt el nem éri a voksok több mint ötven százalékát. Addig győzködik egymást a választók, amíg a kevésbé esélyes jelölt támogatói be nem állnak egy esélyes mögé. Ebben az esetben a jelöltek nem szavazatokért, hanem kaukuszhelyekért küzdenek. A kaukusz az egész megyében egy időpontban kezdődik. A kaukuszok általában zártak, de lehetnek nyitottak is, azaz a függetlenként regisztrált szavazók is voksolhatnak. Amikor egy kaukuszhelyen véget ér a folyamat, jelentést tesznek közzé a helyi szerveknek a választás eredményéről, amelyet aztán a megyei hivatal közzétesz.
Az előválasztás tekinthető a hagyományos választásnak, ahol a választók reggeltől estig az urnák elé járulhatnak, és ott leadhatják a szavazatukat. Amikor pedig bezárnak az urnák, megkezdődik a szavazatok számlálása, választókörönként. Az előválasztás is lehet zárt (csak a pártszavazóként regisztrált választó vehet részt) vagy nyitott (a függetlenként regisztrált választó is részt vehet).
A delegátusok elosztása
A delegátusok elosztása – mint ahogy a fentebbiekből kiderült – megyei illetve választókerületi szinten történik. Hogy milyen arányban kerülnek kiosztásra a megyei és a választókerületi szinten elnyerhető delegátusok, azt a pártvezetés dönti el, annyi a kikötés, hogy a választókerületi delegátusok létszámának egy megyén belül meg kell egyezni. Azaz, ha egy öt választókerületből álló megyében az egyik pártban az egyik választókerületben két delegátust lehet elnyerni, akkor a másik négyben is kettőt lehet, azaz összesen tízet.
Ahhoz, hogy milyen módszer szerint osszák el a jelöltek között a mandátumokat, több lehetőség áll a rendelkezésre, amely lehet azonos vagy eltérő a megyei és a választókerületi szintek közötti kiosztás. Ezek a következők:
Arányos elosztás szerinti lehetőségek
Küszöb nélküli arányos elosztás: Az arányos elosztást azt jelenti, hogy a jelöltek a szavazati arányuknak megfelelő delegátust szerzik meg, ebben az esetben nincs küszöb, így ideális esetben az is kaphat delegátust, amelyik csak két százalékot szerzett. Ha nincs küszöb, akkor a választókerületi mandátumokat is ennek megfelelően osztják ki. Az arányos elosztás kombinálható az „abszolút küszöbbel” is: az a jelölt, aki megszerzi
Küszöbbel történő arányos elosztás: Az arányos, de küszöbbel rendelkező rendszerben 5, 10, 15 és 20 százalékos küszöböt köthetnek ki az egyes pártok jelöltjeiknek a delegátusok szerzésében folyó versenyben.
A győztes viszi a legtöbbet: Az a jelölt, amelyik a legtöbb szavazatot kapja meg, lehet ez relatív (50 százalék alatti) vagy abszolút (50 százalék feletti) többség, megszerzi az össze, megyei szinten elérhető delegátust, és aztán már csak a választókerületi delegátusokért folyik a harc.
Ha választókerületi szinten lehet a "győztes viszi a legtöbbet" módn megnyerni a választókerületi delegátusokat, akkor aki a legtöbb szavazatot kapja, az viszi a delegátusok kétharmadát.
A győztes mindent visz: Az előválasztás során, és az nyeri az összes delegátust megyei és/vagy választókerületi, aki a legtöbb voksot szerzi meg.
Ezeket a lehetőségeket lehet vegyíteni a megyei és a választókerületi delegátusok elosztását.
A győztes
Az előválasztáson az lesz a győztes, aki a kaukuszok és az előválasztások során megszerzi a delegátus felét és még egyet. Ha ez nem történik meg, akkor nyílt konvenció következik, és addig szavaznak a jelöltekről (ekkor már jelölhetőek olyan személyek is, akik nem vettek részt az előválasztási harcokban), amíg valaki meg nem szerzi a többséget. A konvención kerül megválasztásra az alelnök, akire a győztes elnökjelölt javaslatot tehet, de mellette mások is pályázhatnak.
