Kód: T/6/1879.
Név: Büntető Törvénykönyv
Benyújtotta: Eduardo Glogosz (CKP)
Alapvető rendelkezések
A TÖRVÉNYESSÉG ELVE
1.§ (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés idején nem rendelkezett.
A CIRON BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG
Időbeli hatály
2.§ A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
Területi és személyi hatály
3.§ A ciron büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a ciron személyek által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a ciron törvény szerint bűncselekmény.
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG
Bűncselekmény
4.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Cironia társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
5. § A bűncselekmény minden esetben bűntett.
Szándékosság
6.§ Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Gondatlanság
7.§ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A kísérlet
8.§ (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
Az előkészület
9.§ (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Az elkövető
10.§ Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
11.§ (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
12.§ (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK
13.§ Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) a jogos védelem,
f) a végszükség,
g) a jogszabály engedélye,
h) a törvényben meghatározott egyéb ok.
Gyermekkor
14.§ Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
15.§ Kiskorú által elkövetett bűncselekmény esetén a szülő vagy gondviselő is büntettethető amennyiben bebizonyosodik, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy gyermekét törvénytisztelő és tisztességes emberré nevelje.
(1) A felelősséget mindig az/azok viseli, akinél a gyermek életvitelszerűen él.
Kóros elmeállapot
16.§ Ha valaki a bűncselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen az orvosszakértő javaslata alapján büntetését elmegyógyintézetben is letöltheti.
A kényszer és fenyegetés
17.§ Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
A tévedés
18.§ (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
(2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
(3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.
Jogos önvédelem
19.§ Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz.
20.§ (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A végszükség
21.§ Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
A jogszabály engedélye
22.§ Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít.
A BÜNTETHETŐSÉG MEGSZŰNÉSE
23.§ A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
Elévülés
24.§ (1) A büntethetőség - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(2) Nem évül el az emberiség ellenes bűncselekmény, az állam ellenes bűncselekmény valamint azon bűncselekmény melyet a törvény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel bűntett.
A FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI
25.§ A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza
a) a magánindítvány,
b) a feljelentés hiánya.
A magánindítvány hiánya
26.§ (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.
(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
(3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.
(6) A magánindítvány nem vonható vissza.
A feljelentés hiánya
27.§ Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető.
A BÜNTETÉSEK
28.§ (1) Büntetések
a) halálbüntetés
b) a szabadságvesztés,
c) az elzárás,
d) a közérdekű munka,
e) a pénzbüntetés,
f) a foglalkozástól eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
EMBERISÉG ELLENES BŰNTETTEK
Emberiség elleni bűncselekmény
29.§ (1) Aki a lakosság elleni átfogó támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) a lakosságot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) a lakosságot jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet.
HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK
Tiltott toborzás
30.§ Aki a Cironia területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, vagy tagja ilyen szervezetnek, bűntett miatt hét évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fegyverszünet megszegése
31.§ Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntett miatt két évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hadikövet elleni erőszak
32.§ (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy ellene más erőszakot alkalmaz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, életfogytig tartó szabadságvesztéssel, vagy halálbüntetéssel büntetendő.
Háborús fosztogatás
33.§ (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen
a) a népi javakat fosztogatja,
b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a harctéren az elesetteket, a sebesülteket vagy a betegeket fosztogatja, négy évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása
34.§ (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz vagy alkalmaztat, bűntett miatt életfogytig tartó szabadságvesztéssel, vagy halálbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, hat évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
35.§ A háborús bűncselekményekre vonatkozó büntetéseket visszamenőlegesen alkalmazni kötelező.
AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Emberölés
36.§ (1) Aki mást megöl, bűntett miatt tizenkettőtől évtől harminc évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés halálbüntetés, ha az emberölést
a) előre kitervelten,
b) nyereségvágyból,
c) aljas indokból vagy célból,
d) különös kegyetlenséggel,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,
f) több ember sérelmére,
g) több ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesőként,
i) kiskorú sérelmére,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, három évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Erős felindulásban és bosszúból elkövetett emberölés
37.§ (1) Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha valaki az egyenes vagy oldalági rokona kárára elkövetett jogtalan emberölésért vérbosszút áll, három évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő feltéve, ha a bosszú nem meríti ki a minősített emberölést.
Öngyilkosságban közreműködés
38.§ Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Magzatelhajtás
39.§ (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés nyolctól tizenkét évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza.
(3) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Testi sértés
40.§ (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű
testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
Kuruzslás
41.§ Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követi el.
AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Emberrablás
42.§ (1) Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés hat évtől tizenöt évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) bűnszövetségben,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel
követik el.
(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy halálbünzetés ha az emberrablást
a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy
c) halált okozva
követik el.
(4) A büntetés halálbüntetés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.
(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emberkereskedelem
43.§ (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez,
bűntett miatt nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy halálbüntetés, ha az emberkereskedelmet
a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c) megtévesztéssel,
d) a sértett sanyargatásával,
e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
f) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h) bűnszövetségben vagy
i) üzletszerűen követik el.
Kényszermunka
44.§ (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt két évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát
a) a sértett sanyargatásával,
b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Személyi szabadság megsértése
45.§ (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.
Kényszerítés
46.§ Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Szexuális kényszerítés
47.§ (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől kilenc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Szexuális erőszak
48.§ (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt hét évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés kilenc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Életfofytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el.
Szexuális visszaélés
49.§ (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől hét évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől négy évig
terjedő szabadságvesztés.
Vérfertőzés
50.§ Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kiskorú veszélyeztetése
51.§ (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Magánlaksértés
52.§ (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve vagy
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
Rágalmazás
53.§ (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Az ellenség támogatása
54.§ (1) Aki háború idején Cironia katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt halálbüntetéssel büntetendő.
(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kémkedés
55.§ (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Cironia ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Hamis vád
56.§ (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől hét évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés négy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
Hatóság félrevezetése
57.§ (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hamis tanúzás
58.§ (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.
(4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés.
Igazságszolgáltatás akadályoztatása
59.§ (1) Aki büntetőügyben a tanúskodást jogosulatlanul megtagadja 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető
(2) Nem köteles büntetőügyben vallomást tenni a vádlott és egyenes vagy oldalági rokona.
Fogolyszökés
60.§ (1) Aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fogolyzendülés
61.§ (1) Az a fogvatartott, aki más fogvatartottakkal együtt a fogvatartás rendjét súlyosan veszélyeztető, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a fogolyzendülés
a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
b) résztvevője, ha a fogolyzendüléssel szemben fellépő személy ellen erőszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés különösen súlyos következményre vezet.
(4) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a fogolyzendülés halált okoz.
(5) Aki fogolyzendülésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK
Vesztegetés
62.§ (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
(3) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől hét évig,
b) a (2) bekezdés esetében négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Hivatali vesztegetés
63.§ (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK
Bántalmazás hivatalos eljárásban
64.§ (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást jogosulatlanul tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől hat évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
Hivatali visszaélés
65.§ Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK
Rablás
66.§ (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre,
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Kifosztás
67.§ (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Lopás
68.§ (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
bd) nemesfémre vagy
c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén
követik el.
Sikkasztás
69.§ (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt négy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
Hűtlen kezelés
70.§ (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(4) A büntetés egy évtől hét évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e
minőségében követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
Orgazdaság
71.§ (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre vagy
b) szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre
vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű nemesfémre vagy
d) kisebb értékre üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre vagy
b) nagyobb értékre üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre vagy
b) jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre vagy
b) különösen nagy értékre üzletszerűen
követik el.
Uzsora-bűncselekmény
72.§ (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK
Szökés
73.§ (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntett miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával,
d) személy elleni erőszak alkalmazásával vagy
e) külföldre
követik el.
(3) Három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, illetve aki a szökést háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követi el.
Szolgálati visszaélés
74.§ (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik.
Zendülés
75.§ (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
a) kezdeményezője, szervezője vagy vezetője,
b) résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a zendülés halált okoz.
Szolgálati tekintély megsértése
76.§ (1) Aki
a) az elöljáró,
b) a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Harci szellem bomlasztása
77.§ (1) Aki háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben a katonák között elégedetlenséget szít, vagy kishitűséget kelt, bűntett miatt egy évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, vagy
b) a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár.
ELFOGADÁS, HATÁLYBALÉPÉS
78.§ Ezen törvénykönyv elfogadásához a parlament 2/3-ának igen szavazata szükséges.
79.§ Jelen törvénykönyv az elfogadása utáni második hónapon belül lép érvénybe.
