Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 24, 2015 17:51:57 GMT
Zephyrosz Hírnöke
Örömmel és büszkeséggel telített szellemben jelenthetem be azt, hogy az eddig nem éppen legális formában terjesztett Zephyrosz Hírnöke mostantól országos napilapként jelenik meg a szárnyait bontogató sajtószabadság égisze alatt, miközben megkívánja őrözni a kezdetektől a jelenlévő polgári és klasszikus értelemben vett liberális értékeit! Aposztolisz Konstantinosz felelős szerkesztő
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 24, 2015 19:11:56 GMT
Zephyrosz Hírnöke
A berlini konferencia döntéséig földalattiként működő Zephyrosz Klubja névre keresztelt politikai csoportosulásunk a hétfői nap folyamán tartotta meg havonta esedékes gyűlését a fővárosban. Az eseményen az ország különböző szegleteiből összesereglett százötvenhét küldött vett részt, akik egytől egyig teljesen egyetértettek abban, hogy eljött végre az az idő, amikor legálisan tevékenykedhetnek az utcákon, de akár még az országgyűlésben is, ha végre ténylegesen bejegyzett párttá alakulnak. A szervezet több évtizedes alapprogramjába mindössze néhány ponton eszközöltek módosítást a rendkívüli módon megváltozott helyzet miatt. Az eredeti céljaik továbbra sem változtak; ugyanazok amikre annak idején elődeik felépítették a titkos társaságot; még a legelkeseredettebb órákban sem engedtek belőlük! „Ideje megmutatni a világnak, hogy Cironia nem csak türannoszokat tud nevelni!” – áll a találkozóról készült jegyzőkönyv nyitólapján a fentebbi a mottó. Megszületett a tényleges Centrum Párt!
A napirenden szereplő szavazások közül elsőként az elnök, majd az alelnökök, utána pedig a titkárok megválasztására került a sor. Nem nagy meglepetésre a vezetői széket a kihívó nélkül induló Theodórosz Valtriasz szerezte meg mindössze két tartózkodás mellett; míg alelnöknek Niklausz Kotah nyomdászt és Philipp Rhodisz diakónust választották. Mandátumok a Gergely-naptár szerinti 1883. évig tart.
„Kedves haladószellemű társaim, kik közt ma bátor hazafiakat és gyáva kutyákat is felfedezek!
Nemzetünk éppen csak leverte magáról a török rabigát, és máris új baljós fellegek gyülekeznek az égbolton! A gazdaságunk romokban, a külpolitikánk bizonytalan, a társadalmunk pedig önmagát bomlasztja, miközben az elmúlt időszakban megjelentek és járványszerű tempóban terjedtek el a nép körében a szélsőséges eszmék! Eme folyamatnak muszáj gátat szabnunk, hiszen demagógia veszélyes fegyver bármely demokratikus rendszerrel szemben! (…) Véget kell vetni a gyűlölködésnek, a széthúzásnak és a siránkozásnak! Káosz helyett rend, béke, illetve biztonság kell! Azonban nagy semmi segítségével nem fog az ország egyről a kettőre jutni! Pedig milyen szép is lenne! (...) Muszáj áldozatokat hozni, ezért nem ígérek olyat, amit nem tudunk megvalósítani. Helyette megvalósítható és alaposan átgondolt reformokat ígérek mindenkinek!” – hangzottak el eme mondatok Valtriasz szájából az eseményt lezáró beszédében.”
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 25, 2015 20:24:14 GMT
Zephyrosz Hírnöke
Theodórosz Valtriasz, a Centrum Párt elnöke kiáltványban szólította fel szülőföldjén polgárháborús helyzetet teremtő félkatonai alakulatokat, hogy azonnal kezdjék meg fegyvereseik leszerelését és hagyják a rendfenntartási feladatokat az állami erőkre. A társaság nevében határozottan elítélt minden népuralom ellen irányuló akciót, bármely oldalról is érkezzen a fenyegetés. A politikus mivel szinte biztosra veszi, hogy a konfliktus néhány szép szó után nem oldódik meg a vörösök és a royalisták között, így a többi a demokratikus pártot szintén cselekvésre szólította fel, miközben ő maga a holnapi nap folyamán Limin phülébe tervez utazni. Ez idő alatt a fővárosban a teljes társadalmi megbékélést hirdető röplapok terjesztése indult a Kotah Nyomda hathatós támogatásával.
„A félholdas zászló uralmának hosszú évszázadaiban dicső nemzetünk értékes vérét ontották halomszámra, most azonban ciron készül ciront a másvilágra repíteni! Kérdem én, Theodórosz Valtriasz, ezért harcoltak őseink? Ezért hagyták maguk után az árvák teljes generációját? Nem, egyáltalán nem!” – kezdte beszédét eme módon a Centrum Párt tegnapi ülésnapján a pártelnök – „Addig felesleges a nemzet szót használni magunkra, amíg nincs egység; amikor pedig belháború készül az országban, akkor biztosan nem beszélhetünk egységről! Igen, az ország megosztott, ezen senki sem tud, és nem is kell változtatni! A belső, illetve külső ellentétekre viszont muszáj közösen megoldást találnunk! Emiatt tarthatatlan az a helyzet, ami a gyenge lábakon álló demokráciánkat készül kikezdeni előbb vagy utóbb! Már most a félvilág a berlini konferencia „szörnyszülöttének” feldarabolódásán röhög, szóval idő az hiánycikk marad továbbra is számunkra! Én hiszem, hogy van létjogosultsága egy páratlan és független Cironiának! A többi már csak körítés a főételhez...”
Eközben olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Centrum Párt fővárosi álláspontjával gyökeresen szembe menve a csoport limini szervezetének elnöke, Magusz Tauron nyilvánosan fejezte ki szándékát a Honvédő Cironita Ligához való csatlakozásról. A phülé központját jelentő Damir városában igen nagy népszerűségnek örvendő ezredes nem először függetleníti magát az alapklubtól; két éve például felülbírált több tucat elnöki rendeletet, miután Valtriasztól vereséget szenvedett az akkor még titkos társaság vezetői székért folyó hatalmi harcban.
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 26, 2015 19:59:45 GMT
Zephyrosz Hírnöke
Kiáltvány
Anarchia. Ez a szó, ami a lehető legjobban leírja a független Cironország első néhány napját. Miközben vörös és koronás zászlók alatt készülnek összecsapni rendzavarók százai, a limini szegénység nagy része visszasírja már most azokat az időket, amikor a félholdas zászló biztosította számukra a lét biztonságát. Ezek az emberek félnek, viszont még elkeserítőbb az, hogy egyáltalán nem ok nélkül. Ezek az emberek úgy hiszik, hogy pusztán néhány napig bírta a mi nagy világszabadságunk egyedül. Ezek az emberek már látják maguk előtt, amint ismét pasák igazgatják a földjeinket a királyi palotából! Ezen változtatnunk! Vissza kell nekik adnunk nekik az oly sok éve elveszett reményt! Ezért ezen a szentséges napon én, Theodórosz Valtriasz a Centrum Párt névre hallgató politikai tömörülés teljes elnökségének nevében bejelentem, hogy csatlakozzunk a forradalmi erőket tömörítő Ideiglenes Államtanács munkájához, és ígérem, hogy ott is a ciron nemzet érdekeit fogjuk képviselni!
Hadd mutassam be! Mai vendégünk: Theodórosz Valtriasz
Theodórosz Valtriasz egy nagy múltú limini kereskedőcsalád harmadik fiúgyermekeként látta meg a napvilágot, de két bátyja korai halála miatt a jelentős családi vagyon első számú örökösévé lépett elő. Kétéves korától lett félárva, ekkor vesztette el ugyanis szűk látókörű édesapját. A fiút eleinte házitanítók oktatták, majd anyja egy liberálisabb szellemű nevelőintézetbe küldte, ahol dacos és nehezen kezelhető gyerekként viselkedett a korabeli források szerint. A későbbiekben figyelme a társadalomtudományok, illetve az idegen nyelvek irányába fordult. Itt nem csak az antikvitás nagy gondolkodókkal ismerkedett meg, hanem a szabadelvű nyugati világ tanításait is magába szívhatta. Amikor tizennyolc évesen befejezte tanulmányait Sironba költözött, ahol nagybátyja mentorállása mellett hamar népszerű lett a befolyásos fővárosi körökben. 1853-ban az újjászerveződő udvari testőrség tagja lett, így a későbbiekben részt vehetett a koronázási ünnepélyen is; decemberben pedig az uralkodó közvetlen védelmét ellátó egységhez osztották be hadnagyként. Hamarosan maga a király is felfigyelt az ambiciózus katonatisztre, és elhatározta ad számára egy esélyt arra, hogy bizonyítsa kiemelkedő képességeit. A férfiú nem sokára a korona bizalmasaként több titkos megbízatást teljesített a határokon innen és túl. Amikor az uralkodónak 1855-ben vidékre kellett menekülnie egy fővárosi tüntetés hullám elől, Valtriasz is vele tartott. Hűsége meghozta gyümölcsét, mivel ez év októberében már a gárdisták századosaként számítottak szolgálataira. A limini előkelő végül következő tavasszal megnősült, a sironi főügyész lányát, Meliza Zarot vette feleségül, akitől a későbbiekben három gyereke (Hyrtiusz, Galatea és Timandra) is született. A lendületesen induló tiszti karrierjének végül látszólag Adamant király 1858-as halála vetett végett. Az új kormányzat tovább nem tolerálta liberális szellemiséget a könnyen befolyásolható Aleksandrus udvarában, így a férfit az uralkodó unokatestvérének testőrségébe helyezték át. Az évtized végére a királyságról alkotott nézetei gyökeresen megváltoztak az oszmánbarát irányvonal miatt, ezért otthagyta szolgálatait, és belépett a Zephyrosz Klubba, amelynek egyik titkári tisztségét 1862-től betöltötte. Augusztusban édesanyja váratlanul elhunyt szélütés következtében. A szörnyű tragédiát követően hazautazott a családi birtokra, ahol személyesen vette át örökségének igazgatását. Miután megszervezte a mérsékelt társaság damiri szervezetét visszatért a fővárosba és pénzügyi támogatásával megmentette a Kotah Nyomdát az állami atrocitásokkal szemben. 1867 és 1870 között írta meg első nagyobb jelentőségű politikai munkáját, az Egy nemzet múltja és jövője című tanulmányát, amely a korhoz képest szokatlanul őszintén mutatta be Cirónia helyzetét. Részben a következő években megjelenő és egyre bírálóbb hangvételű művei miatt 1872-ben elfogták, izgatás vádjával elítélték, illetve ellenzéki csoportosulását erőszakkal feloszlatták. Nyolc hónapnyi fogság után azonban általános amnesztiának hála szabadult, majd a mártír szerepkörből származó népszerűségének köszönhetően Zephyrosz Klub elnökének választották. A többit pedig gondolom már mindenki ismeri!
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 28, 2015 19:00:49 GMT
Zephyrosz Hírnöke
Miért ne lehetne Cironia ismét királyság? Sok ellenző szerint ama ok miatt nem lehetséges a mohnarcizmus visszatérése, mert ez a rendszer hazánkban egyszer már csúfosan megbukott. Ez az azonban így teljesen nem igaz, mivel egykoron nem maga a rendszer bukott meg, hanem az alkalmatlan uralkodó és bizalmi köre! Mások szerint a királyság és az alkotmányosság szavak nem férnek meg egy csárdában, de ez is aligha lehet igaz, hiszen elég csupán a mára egész világbirodalmat kiépítő Nagy-Britanniára gondolnunk! Mindeközben egy harmadik csoport szerint minden ember egyenlőnek születik, szóval nem lehetnek még „egyenlőbbek”, ezek a gondolkodók azonban rosszul mérik fel a király szerepét egy polgári berendezkedésű államrendszerben. „A király uralkodik, de nem kormányoz!” – így szól az alkotmányos monarchiapártiak által sokszor hangoztatott tételmondat.
„A király és a nép csupán akkor alkothat egységet, ha az uralkodó egy a nemzeti egységünket jelképező szimbolikus alak, aki értelemszerűen nem tarthatja kezében végrehajtó hatalmat, viszont közben nincs kitéve a pártpolitika állandó váltakozásainak, és egyúttal stabilizáló erő demokratikus rendszerünk nagy viharaiban!" – fogalmazta meg ezeket szavakat a XIX. század elején Pierro Pallasz Prisco filozófus, a Zephyrosz Klub későbbi alapítója Államok és azok berendezkedéséről című értekezésében. A politikus bár sohasem foglalt nyíltan állást egyik kormányzati forma mellett sem, az utókor manapság mégis királypártiként tartja számon eme gondolatai miatt. Prisco ugyan halála pillanatáig pártatlan maradt a kérdésben, de mi ezt már nem tehetjük meg napjainkban; döntenünk kell! Királyság vagy Köztársaság? – ez itt a kérdés, tessék választani! Persze olyan határozatot hoznunk lehetetlen, aminek majd egyszerre örül a vidék, a város, az arisztokrata, a polgár, a munkás, a tanult, a tanulatlan, a keresztény, az izraelita és a mohamedán, egy szóval mindenki...
|
|