|
Post by Amadeus Tellur on Sept 29, 2015 20:21:47 GMT
A kivonulás Miközben az Ideiglenes Államtanács kapcsán hol arról hallani híreket, hogy a helyzet az elviselhetetlenségig feszül, hol arról, hogy az álláspontok már közelednek és nincs messze a megegyezés, az Államtanácson kívül, az országban továbbra is zajlik az élet, ahogyan annak lennie kell. A Vörös Zászlóaljak Szabad Szövetsége továbbra is fenntartja pozícióit, de a gyárfelszabadítások óta nem tett, és nem is valószínű, hogy tesz támadó lépéseket, vagy akarattal konfrontálódik. A Peronisi Népi Frakció lassanként az Egyenlősítők Forradalmi Szövetségének elsődleges agitációs és propaganda-szervezete lesz: lelkes agitátorokból, értelmiségi vezetőkből, és általában véve agilis személyekből álló élcsapata ez közösségünknek; elismerést érdemelnek. Közben a fővárosban működik az EFSz Főbizottmánya Oberion Molosszosz első biztossal az élen, és persze a mozgalom szülővárosában, Arsanában is zajlanak az események, főleg mióta Leo Sztavrosz szociál-demokrata és parasztpárti politikus kilátásba helyezte, hogy Arsanában egyesüljenek a Vörös Zászlóaljak, s a Népi Légió... talán a béke időszaka következik a nyugtalanság után? Talán... összefog a szociális-demokrata baloldal a forradalmi, radicalis testvérpárjával? Mindezt ma még nem tudni, azonban be kell számolnunk egy különös eseményről, mely jól jellemzi forradalmunknak ezt a szakaszát: még mindig nagy a nyugtalanság, de az agresszív lépések mérséklődnek. Ugyanis puskalövések, verekedés, vagy bármilyen erőszak nélkül ma Arsanában az egyetemi ifjúság jelezte egyértelmű kiállását elsősorban az alma mater híres (illetve sokak számára hírhedt) neveltje, Héphaisztion mellett, s rajta keresztül az egész forradalmi munkásosztály és parasztság mellett. A dél-cironiai társadalomtudós, Felix Mordechai tartott előadást éppen, azonban a tárgytól eltérve politizálni kezdett, erőteljesen szidalmazta a forradalmi baloldalt, s szégyennek nevezte, hogy egy volt hallgatója az egyetemnek ma forradalmat akar szítani... erre persze felmordulás támadt: többen felálltak, s kivonultak a teremből. A hallban csatlakoztak hozzájuk még, s mire a térre értek, már kész sympathia-tüntetés zajlott az EFSZ mellett... a professor úr pedig kénytelen volt majdhogynem üres teremben befejezni előadását.
|
|
|
Post by Amadeus Tellur on Oct 5, 2015 17:07:24 GMT
A baloldal veszélyes tendenciáiról. Mivel mára a szociál-demokraták már szövetségesünkké léptek elő, elsősorban az Egyesült Köztársasági Munkásezredek révén, ezért a barát és a szövetséges kritikai meglátásaiként kell megfogalmaznunk aggodalmunkat, amit mozgalmunk balszárnya az SZDPP-vel szemben táplál. Egyrészt ott van a nyugtalanító, nem is oly régi emlék az Államtanácsból: a szociális demokraták királyi sarjat akartak volna kormányfőnek... persze mellé egy bebörtönzött elvtársunkat helyezték volna, de látni kell, hogy ez semmit nem oldott volna meg. A szélsőségekből álló kormány semmilyen szín alatt nem tudott volna együttműködni, még ügyvezetőként sem. Miután az egyenlősítők megakadályozták a monarchia kvázi-restaurációját és a koronaherceg kormányfővé tételét, Leo Sztavrosz huszárvágással a következőket javasolta: kormányozzon az Államtanács, minden egyéb ügyben döntsön majd az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a választások után. Ezt a megfáradt és vitákba belefásult Ideiglenes Államtanács elfogadta. És ez az, amit a Cironia Hangja úgy állít be, hogy Leo Sztavrosz békét teremtett és az új Cironia alapjait. Ezzel egyrészt egy kollektíva - azaz az Államtanács - érdemeit vindikálja csupán egy személy számára, másrészt pedig elsiklik ama tény mellett, hogy az Államtanács nem tudta teljesíteni Héphaisztion elvtárs által kitűzött célját: hogy a demokratikus Cironia alapja legyen. Vigyázzunk hát, elvtársak! Leo Sztavrosz és az SZDPP szövetségesünk, de látnunk kell, hogy vannak oly tendenciáik, melyekkel nem tudunk közösséget vállalni, ilyen például Leo Sztavrosz personalis kultusza. Fontos továbbá, hogy a forradalom nem ért még véget: a választásokon folytatódik, és azon is túl, ha nem is fegyveres erővel, de a szellemi felvilágosítás és az agitáció eszközeivel. Éljen az Egyenlősítők Forradalmi Szövetsége! Éljen a proletariátus! Jogot a népnek!
|
|
|
Post by Amadeus Tellur on Oct 5, 2015 17:46:00 GMT
Munkában a Népi Frakció! Az aktív agitációs tevékenysége, mozgalmunkhoz és eszménkhez való hűsége, már-már fanatizmusa nyomán jól ismert lehet az olvasó számára országszerte az egyenlősítőkkel együttműködő Peronisi Népi Frakció. A PNF kezdetektől az egyenlősítői mozgalom balszárnyát, radikálisait képviseli, tagságának magját a kezdetekben a peronisi anarchista matrózok és a libertarius szociálista ifjiú városi értelmiség alkotta. A kemény mag ma is létezik, ám azóta sokan csatlakoztak a szervezethez, s az ki is nőtte magát: a Népi Frakciónak ma már Dys és Voreios phülékben, az egyenlősítők fő "fészkeiben is vannak helyi szervezetei, illetve a fővárosban, Sironban is szervezkedni kezdtek. A Népi Frakció egyrészt elkezdett készülődni a választásokra, röpiratokat, plakátokat készítenek, és szervezik a munkásosztályt és a parasztságot, hogy bár nagy részük nem kapott választójogot, pont ezért és ennek ellenére mozduljanak meg és reprezentáljanak. Emellett a Peronisi Népi Frakció vezéregyénisége, a klasszika-filológiát tanuló ifjú, talján-ciron származású Bartolomeo Viriades Sironba utazott, ahol találkozott Héphaisztion és Oberion Molosszosz elvtársakkal, hogy a jövőbeli együttműködésről beszéljen velük. A megbeszélés értesülésünk szerint barátságos légkörben zajlott le, és megegyezés született nem csak abban, hogy mely területeken dolgoznak majd a Népi Frakció agitátorai és mely területeket érintik kevésbé, hanem arról is, hogy azokat a tagjait a Vörös Zászlóaljaknak, akik nem akartak belépni valamilyen okból az Egyesült Köztársasági Munkásezredekbe, tárt karokkal fogadja a Népi Frakció. Előre, jogot a népnek!
|
|
|
Post by Amadeus Tellur on Oct 5, 2015 19:53:14 GMT
Választási tervek és célok. Lassanként ébred minden párt, mely Cironiában a választáson indulni kíván. Nem tesz másképp az elsők között agitációba kezdő EFSZ sem, hiszen a cenzus maradása miatt kemény munkával kell mozgalmunknak pótolnia azt, mit eme egyenlőtlen versengésben pozíciójából adódóan veszít. Mi ily körülmények között is felvesszük a harcot és ne higgye azt senki, hogy a népképviselet és a népfelség elvét letudjuk megválasztott nemzetgyűlési követeink révén. Továbbra is munkásgyűléseket fogunk összehívni és buzdítjuk az öntudatra ébredő parasztságot, a revolucioner ifjúságot és minden más forradalmi osztályokat arra, hogy lángoló tekintetük Sironra és az Alkotmányozó Nemzetgyűlésre vessék: menjenek utcára, ne lehessen elfelejteni, hogy ők a nép, amelyet a mostani választási rend még megtagad, de ha minden a dolgok rendje szerint halad és forradalmunk, ha fegyverrel nem is, de reformmal és törvénnyel győz, a jövő veres hajnala felemeli őket... S mi a teendő, ha mindezt el akarjuk érni? 1. Mindenek előtt és minden célnál fontosabbként: népi köztársaságot kell kiharcolnunk, egyenlő, titkos, általános választási joggal, melyet minden felnőtt férfinak alapvető jogaként kell viselnie. 2. Egyenlősítés jogi és anyagi szempontok szerint: legyenek hajdan volt arisztokraták és papok egyként polgártársai a munkásnak és parasztnak, megszüntetve ezzel a társadalom káros és elnyomó jogi kivételezésen alapuló hierarchiáját. Adassék továbbá a termelés a gyárakban, az üzemekben a munkások kezébe, a földet pedig műveljék szabad parasztok együttműködésén alapuló communák. 3. Földosztást a földet művelő népnek! De ne csak a föld legyen a nép tulajdona... váljon köztulajdonná a templom, bazilika és mecset, ahol régen tévelygéseket tanítottak és váljon köztulajdonná a palota, ahol a nemesi gőg lakozott. Rendkívül rövidre fogva ezek a mi követeléseink: köztársaság, jog, kenyér, föld, és egyenlőség a népnek. Hozzák el ezek az elvek hazánknak és az egész világnak a békét, szabadságot, és egyetértést.
|
|
|
Post by Amadeus Tellur on Oct 7, 2015 22:11:56 GMT
Az Egyenlősítők Forradalmi Szövetségének voreiosi jelöltjei. 1. Kallistrátion - Héphaisztion elvtárs, hazánk jól ismert szociálista teoretikusa és élharcosa. 1875-ben, az Internationale kötelékeiből visszatérvén megalapította az Egyenlősítők Forradalmi Szövetségét, tevékenyen részt vállalt, s vezényelte az 1878-as év dicső eseményeinek munkásforradalmi vonulatát, emellett részt vett a Vörös Zászlóaljak, majd az Egyesült Köztársasági Munkásezredek szervezésében és az Ideiglenes Államtanács munkájában. Arsanaában nőtt fel, itt található alma matere, itt vált a filozófia doktorává, és itt alapította meg mozgalmunkat. Célja az, mint az országos szervezetnek: hogy Arsanában olyan körülményeket harcoljon ki, melyek emberhez méltók, így a gyárak kollektivizálását, emellett pedig kilátásba helyezné az egyetem maradi vezetésének eltávolítását. 2. galatás - Junos Malaris, az EFSZ alapító tagja, Fourier és Babeuf munkáinak ciron nyelvre fordítója, az arsanai egyetemről politikai nézetei miatt eltávolított kiemelkedő tudós, ki 1871-ben, száműzetése idején részt vett a párizsi kommünben, majd rövid ideig Héphaisztion elvtárssal dolgozott az Internacionáléban, és végül együtt tértek haza. 3. Soúlos - Mehmet al-Yzman, az 1878-as függetlenségi demonstratiók egyik résztvevője, török származású, muzulmán vallású, de szekularista, s szociálista nézeteket valló antikvárius, ki a városban és a phülében a kultúrát és a kulturális élet szekularizálását támogatná. A török és a ciron mellett arab, perzsa, s francia, német nyelveken beszél, alapelve a nemzetiségek közötti béke és együttműködés a tőkés rendszer ellenében. 4. Pérpeni - Amalek Slythorus ciron-török vegyes-házasságból született, az előző regime hivatalnokaként pedig rálátott annak korrupt, s erénytelen mivoltjára, épp ezért először a liberalismus felé fordult, majd mikor úgy vélte, hogy Arsana, s az ország számára ez nem elég erélyes út, az EFSZ-hez csatlakozott. 5. goezde - Leonidas Bronstein, izraélita családból származó közgazdász, ki kommuna-rendszert alakítana ki, illetve olyan lépéseket tenne, melyek efelé mutatnak. 6. Akcabelen - Halderach Vilistratis, iparoscsaládból származó építész, több munkásgyűlés lelkes szónoka, s a Népi Frakció kiadásában megjelent A Jövő Architecturája c. könyv szerzője, reális phalanster-tervei az oka annak, hogy az EFSZ köreiben él még a Fourier-féle szociálizmus. A phülé falvainak modernizálását, s phalansterizálást tűzte ki elsődleges céljául. 7. Sokia - Ferrios Midioklates, annak ellenére, hogy munkáscsaládból származik, sikerrel küzdötte fel magát tanulmányai révén. Író, s elsősorban a munkások és a parasztság nehézségeiről, tragédiájáról ír. A Communalis kultúra (1876) című értekezése miatt bebörtönözték, s onnan a Vörös Zászlóaljak szabadították ki ebben az évben. Ebben a művében lefektetett nézetei képviselik programját: a munka és termelés mellett a kultúra világának kommunalizálása. 8. Kefaléika - Prometheo Kevlakaz ciron-örmény családból származik, hivatalnok szülők gyermeke, ő maga ügyvéd. Hiszi, hogy általános szavazati jogra és népi köztársaságra van szükség ahhoz, hogy az ország jól működjön, s egy szociálista jövő felé haladjon. 9. Khorió - Ferdinand Irilates a Népújság munkatársa, a peronisi mintára megszülető Össz-Voeriosi Népi Frakció alapítója, lelkes újságíró és agitátor. Legfontosabbnak jelen pillanatban a demokrácia létrehozását tartja, s radicalisabb elvtársaival, a mozgalom balszárnyával ellentétben azt vallja, hogy ez nélkülözhetetlen lépés a szociálizmus felé vezető úton.
|
|
|
Post by Amadeus Tellur on Oct 10, 2015 6:40:41 GMT
Új agitációs körút vidéken Aki ismeri mozgalmunk, az tudhatja, hogy annak viszonya a parasztsághoz ambivalens volt. A parasztság ébredő rétegei tevékenyen vettek részt az 1878. évi népfelkelésekben, sokan csatlakoztak a Vörös Zászlóaljakhoz, azonban azt is el kell ismernünk, hogy sok földmíves ragaszkodik a reá traktált reakciós nézetekkel és elvekkel. Ennek feloldására mozgalmunk symbolikus figurája és alapítója, Héphaisztion elvtárs bejárta a vidéket, és munkája nem volt eredménytelen. Mivel a mostani választáson sokan nem vehetnek részt, az Egyenlősítők Forradalmi Szövetsége arra biztatta a parasztságot, hogy fejtse ki más, de látható módon sympathiáját, s politikai erejét. A munkásgyűlésekhez hasonlatosan az országot járó Népi Frakciók és EFSZ tagok falugyűléseket szerveztek, melynek során bárki elmondhatta véleményét. Bár elvtársaink sok gyanakvással és rosszallással találkoztak, egyre többen és egyre nagyobb lelkesedéssel fogadják az új eszméket, melyek országunkat a végső pusztulástól megmenthetik. Héphaisztion elvtárs is több faluban ott volt és beszédeket tartott. Ezekben sokszor említette meg a tizenhetedik és tizennyolcadik század parasztlázadásokat és azok vezetőit, mint követendő példát. Emellett pedig kifejtette, hogy bár az EFSZ jelenleg minden reményét az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe helyezi, amennyiben viszont az nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, új népfelkelést helyezett kilátásba, ahogyan ő mondta, "a három forradalmi osztály - a munkásság, a parasztság, és a revolucioner intelligencia" részvételével. Héphaisztion elvtárs emellett többször kitért arra, hogy az Ideiglenes Államtanács munkája szerinte a reakciós elemek miatt feneklett meg, és így a baloldalnak csupán a reakció térnyerése elleni harc maradt ott a feladat, melyet ugyan elvégeztek, ám ennél többet nem tudtak véghez vinni - ezért pedig kétszer olyan keményen kell a jövőben dolgozniuk.
|
|