Post by Amadeus Tellur on Aug 19, 2015 18:36:14 GMT
Földrajz
Elhelyezkedés, terület
Elhelyezkedés, terület
Cirónia a Földközi-tenger egy szigetországa, melynek alapterülete 9014 km2. Keletről a Ciprusi Köztársaság, északról Törökország, nyugatról Görögország, délről Egyiptom határolja a tenger harmadik legnagyobb szigetét. Az ország ciprustól mintegy 180 km-re fekszik Ciprustól nyugatra, és körülbelül 100 km távolságra a török partoktól.
Éghajlat
Cirónia éghajlata mediterrán. Fekvése miatt sok a csapadék, mely főleg tavasz végén és ősszel esik. A nyár meleg és száraz, míg a tél enyhe. A napsütéses órák száma a legmagasabbak között van Európában. A csapadék azonban a két hegytől délre a domborzati viszonyok miatt nem, vagy csak alig jut el, ahol az évi csapadék mindössze 60 mm. Évi középhőmérséklet 18 °C, a téli minimum 0 °C körül alakul, míg nyáron a 40 °C sem ritka.
Domborzat
A sziget északi két harmada dombokkal övezett síkság, mely növénytermesztésre alkalmas talajból áll. A síkság átlagos tengerszint feletti magassága 237 méter. Délen két hegye van: nyugatra az alacsonyabb (1109 m) Hyphorion a magasabb – mely egyben az ország legmagasabb pontja is – Lythos. A két hegyet magas dombság húzódik, mely a délebbre fekvő síkvidék éghajlatát is befolyásolja. A két hegytől délre fél-sivatagos, sivatagos síkvidék fekszik.
Vízrajz
Ciróniának egy nagy és több kisebb tava van, melyek főként a hegyekben, illetve az északi, csapadékban gazdag síkságon van. Négy nagy folyója van: Délen a sivatagon is átvágó Nulon, keleten a több ágra szakadó Darmatisz. Nyugaton az ország legnagyobb tavából eredő, majd rövid közös szakasz után kettéváló Hellosz (északabbra) és Aichon (délebbre). Folyóinak vízhozama magasnak mondható, esés azonban kicsi.
Népesség
A népesség a legutolsó becsült adatok alapján (tényleges népszámlálási adatok nincsenek) 381.000 fő körül van, és növekvő tendenciát mutat, a növekedést évi 0,5% körüli értékre becslik. A bevándorlás nem jellemző az országra, noha előfordulnak délről érkező afrikai bevándorlók, akik a kontinensre tartanak, illetve olykor érkeznek az arab országokból érkező új lakosok. A népesség 81,2% görög nemzetiségű, 16,1% török, 1,2% macedón, 0,9% kurd, 0,6% arab. A török és arab lakosság inkább délen, míg a többi népcsoport leginkább az ország felső kétharmadán él.
Társadalom
A szigetország társadalma nem teljesen tipikus európai családhoz hasonlít, s az ország különböző területein – az adott természeti és gazdasági adottságoknak megfelelően – nem egységes képet mutatnak.
Az értelmiség főként az ország északi részén a part menti nagyobb városokban, illetve az iparilag fejlett területeken tömörödik. Ezeken a területeken jellemzőbb a kevesebb (3-4) gyermek egy családban és többször előfordul, hogy a család egyes generációi már külön élnek. Ezzel szemben a főként mezőgazdasággal és könnyűiparral foglalkozó területeken (az ország középső, termékeny vidéke, valamint a sivatagos területek ritkábban lakott részei) a nagycsaládok a jellemzőek. Nem ritka a hat, vagy a hét gyermek egy családban, illetve a különböző generációk egy helyen élnek, egymást segítve.
A nagy gyermeklétszám ellenére csak kismértékű a népességnövekedés, mely a nagy gyermekhalandósággal és az egészségügy alacsony szintjével magyarázható. Összességében elmondható, hogy a lakosság 21% nyugdíjas korú, 39% pedig fiatalkorú. A lakosság többi része az aktív lakosság része, mely a munkaerőpiacon kíván boldogulni.
Cirónia főként mezőgazdasági ország, ipara nem tartozik a legjelentősebb gazdasági ágazattá leginkább a könnyűipara fejlett, turizmusa azonban fejlődének indult. A lakosság több mint kétharmada (67%) mezőgazdasággal foglalkozik, az egyre fejlődő turizmus a lakosság nyolc százalékának ad munkát, míg az ipar huszonkét százaléknyi embert foglalkoztat. A maradék három százalék az államigazgatásban dolgozik.
A mezőgazdaság jellemzően az ország északi és középső területein jellemző gazdasági ágazat. A jó vízháztartás és megfelelő mennyiségű csapadék miatt jellemző a magas terméshozam és az évi kétszeri aratás. A folyók torkolatánál előfordul mocsaras, lápos vidék, így azok jellemzően nem művelhetőek. A művelhető földek 40%-a legelő és rét, 15% erdő, a maradék termőföld, ahol jellemzően búzát, kukoricát, fügét, olajfát, szőlőt, citromfát és dohányt termesztenek. Állattartásból jelentős a juh- és a szarvasmarha-állomány, illetve a hegyvidéki területeken kecskéket is tartanak. Emellett nagyon jelentős a halászat is.
Az országban a könnyűipar a legjelentősebb ipari ágazat. A nagyszámú juhállománynak köszönhetően jelentős a gyapjúipar, a halászatnak köszönhetően a halra épülő konzervipar. Tejipara nagyon jelentős, mely exportra is termel sajtot és egyéb tejtermékeket is. A két nagyobb hegyében mészkövet, valamint a mélyebb rétegekben ezüstöt és cinket bányásznak. Az országtól délre található térségben kőolaj és földgáz található a tengerfenék mélyén (az országhoz tartozó tengerterületen). A hegyekben található teakfaerdők a bútorgyártáshoz és a hajóépítéshez is megfelelő alapanyagot biztosítanak, bár az utóbbi kiszorulóban van és inkább a bútoripar használja fel ezeket.
Cirónia turizmusa az utóbbi időben fejlődésnek indult, ami főleg a déli, félsivatagos, pálmafákkal övezett területen jellemző. Emellett persze a többi part menti város és a sok történelmi emlék remek turisztikai célponttá teszi az országot.
Az ország kedvező fekvése már a középkorban is jelentős kereskedelmi központtá tette az országot. A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása ezt tovább fokozta, hiszen sok Ázsiából Európába tartó hajó itt is kiköt a kedvező hajózási költségek miatt.
Emellett persze az ország saját kereskedelme is jelentős. Sajtot, tejtermékeket, gyapjút, ruhákat, halat, konzervet, húst, olivaolajat, citromot és bútort exportál. Importjára jellemző a mezőgazdasági gépek, berendezések, élelmiszer, zöldségek, gyümölcsök behozatala. A főbb kereskedelmi partnerei: európai országok (élelmiszer behozatal), közel-keleti arab országok, Törökország, észak-afrikai országok.
Az értelmiség főként az ország északi részén a part menti nagyobb városokban, illetve az iparilag fejlett területeken tömörödik. Ezeken a területeken jellemzőbb a kevesebb (3-4) gyermek egy családban és többször előfordul, hogy a család egyes generációi már külön élnek. Ezzel szemben a főként mezőgazdasággal és könnyűiparral foglalkozó területeken (az ország középső, termékeny vidéke, valamint a sivatagos területek ritkábban lakott részei) a nagycsaládok a jellemzőek. Nem ritka a hat, vagy a hét gyermek egy családban, illetve a különböző generációk egy helyen élnek, egymást segítve.
A nagy gyermeklétszám ellenére csak kismértékű a népességnövekedés, mely a nagy gyermekhalandósággal és az egészségügy alacsony szintjével magyarázható. Összességében elmondható, hogy a lakosság 21% nyugdíjas korú, 39% pedig fiatalkorú. A lakosság többi része az aktív lakosság része, mely a munkaerőpiacon kíván boldogulni.
Gazdaság
Cirónia főként mezőgazdasági ország, ipara nem tartozik a legjelentősebb gazdasági ágazattá leginkább a könnyűipara fejlett, turizmusa azonban fejlődének indult. A lakosság több mint kétharmada (67%) mezőgazdasággal foglalkozik, az egyre fejlődő turizmus a lakosság nyolc százalékának ad munkát, míg az ipar huszonkét százaléknyi embert foglalkoztat. A maradék három százalék az államigazgatásban dolgozik.
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság jellemzően az ország északi és középső területein jellemző gazdasági ágazat. A jó vízháztartás és megfelelő mennyiségű csapadék miatt jellemző a magas terméshozam és az évi kétszeri aratás. A folyók torkolatánál előfordul mocsaras, lápos vidék, így azok jellemzően nem művelhetőek. A művelhető földek 40%-a legelő és rét, 15% erdő, a maradék termőföld, ahol jellemzően búzát, kukoricát, fügét, olajfát, szőlőt, citromfát és dohányt termesztenek. Állattartásból jelentős a juh- és a szarvasmarha-állomány, illetve a hegyvidéki területeken kecskéket is tartanak. Emellett nagyon jelentős a halászat is.
Ipar
Az országban a könnyűipar a legjelentősebb ipari ágazat. A nagyszámú juhállománynak köszönhetően jelentős a gyapjúipar, a halászatnak köszönhetően a halra épülő konzervipar. Tejipara nagyon jelentős, mely exportra is termel sajtot és egyéb tejtermékeket is. A két nagyobb hegyében mészkövet, valamint a mélyebb rétegekben ezüstöt és cinket bányásznak. Az országtól délre található térségben kőolaj és földgáz található a tengerfenék mélyén (az országhoz tartozó tengerterületen). A hegyekben található teakfaerdők a bútorgyártáshoz és a hajóépítéshez is megfelelő alapanyagot biztosítanak, bár az utóbbi kiszorulóban van és inkább a bútoripar használja fel ezeket.
Turizmus
Cirónia turizmusa az utóbbi időben fejlődésnek indult, ami főleg a déli, félsivatagos, pálmafákkal övezett területen jellemző. Emellett persze a többi part menti város és a sok történelmi emlék remek turisztikai célponttá teszi az országot.
Kereskedelem
Az ország kedvező fekvése már a középkorban is jelentős kereskedelmi központtá tette az országot. A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása ezt tovább fokozta, hiszen sok Ázsiából Európába tartó hajó itt is kiköt a kedvező hajózási költségek miatt.
Emellett persze az ország saját kereskedelme is jelentős. Sajtot, tejtermékeket, gyapjút, ruhákat, halat, konzervet, húst, olivaolajat, citromot és bútort exportál. Importjára jellemző a mezőgazdasági gépek, berendezések, élelmiszer, zöldségek, gyümölcsök behozatala. A főbb kereskedelmi partnerei: európai országok (élelmiszer behozatal), közel-keleti arab országok, Törökország, észak-afrikai országok.
