Post by Adminisztrátor on Sept 20, 2015 12:57:43 GMT
Játékleírás
A játék során te az ország egy politikusát személyesíted meg. Minden olyan feladatot el kell látnod, amit egy politikusnak a való életben. Így nyilatkozol a sajtónak, dolgozol a bizottságokban, törvényjavaslatot nyújtasz be, szavazol és így tovább. Természetesen lesznek társaid a pártban, így nem kell mindent egyedül csinálnod, és ha sikerül jól összehangolni a munkát a párton belül, akkor gyorsan, hosszan tartó sikerre vihetitek a politikai szervezeteteket.
Az országban azonban más pártok is léteznek. A célod, hogy az ország jövőjét tekintve sikeres országot hozzatok létre, amely nemzetközi szinten is megfelelően tudja képviselni érdekeit. Tehát vigyázz, mert lehet össze kell fognod korábbi ellenfeleiddel, hogy az ország érdekében cselekedhess. Más játékosokat ne ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintsd, hiszen nem tudhatod, mikor kerül sor egy széles körű összefogásra.
A médiaszereplés is nagyon fontos egy politikus és a pártja életében is. Ezért a sajtóban való megjelenés is fontos része a játéknak. Mivel nem feltétlenül van ideje másoknak azzal foglalkozni, hogy veled készítsenek, ezért előfordulhat, hogy ezt magadnak kell elvégezni. Emellett bármilyen éppen aktuális témában írhatsz egy véleménycikket, vagy elemző cikket, de a külügyi eseményekre való reagálás egyik helye is lehet a média.
Az ország politikusaként az egyik legfőbb feladatod a gazdaság irányítása, a különböző gazdasági eseményekre való reagálás. A realitás miatt a gazdaság kialakítása bonyolult lett, de megtanulható, és ha több ember foglalkozik vele egy párton belül, akkor egyszerűen kivitelezhető. Azonban vigyázz, mert nem biztos, hogy minden jónak tűnő lépés azt a reakciót váltja ki, amit elgondoltál. Minden egyes lépésnek van pozitív és negatív hozománya is. A te feladatod politikusként, hogy megtaláld az arany középutat, amellyel felvirágoztathatod az országot.
Mivel egy országban a „szabályokat” az Alkotmány, és a törvények adják, így a játékban is a politikusok alakítják a szabályokat (pl. választási rendszer, állami berendezkedés stb.), de a játék élményének megtartása érdekében vannak „alapszabályok” melyeket nem, vagy csak nagyon széles játékosi egyetértéssel lehet megváltoztatni. Fontos, hogy az Adminisztrátor „mindenhatókén” közbeléphet, ha úgy látja, hogy az IRL sért embereket (azt nem teheti meg, hogy töröl egy törvényt, mert nem tetszik neki és kész).
Ha mindent jól csinálsz akkor pártod népszerűsége az egekbe szökik és sokáig lehet kormányon, ha nem, akkor akár el is tűnhet a süllyesztőben. Csak rajtad áll.
Ha ezzel megvagy, akkor a következő lépés, hogy írj egy üzenetet az Adminisztrátornak, amiben leírod milyen karaktert is akarsz csinálni. Ebben a levélben kell megírnod a választott nevet, amit a politikusod viselni fog, illetve a kezdeti terveidet (milyen pártba lépnél be, milyen szakpolitikai kérdésben lennél aktív, stb.), emellett növeli a pozitív elbírálás esélyét, ha egy pár sort magadról is írsz.
Ezután két forgatókönyv lehetséges. Ha az Adminisztrátor nem fogadja el a jelentkezésed, akkor ezt egy válaszlevélben jelezni fogja, és ha olyan oka van, amit lehet korrigálni, akkor újra próbálkozhatsz. Ha elfogadja a jelentkezést, akkor kész a politikusod profilja és kapsz egy mentort a már aktív játékosok közül (ez akár lehet az Adminisztrátor is), és elkezdheted a játékot. Új pártot nem alapíthatsz, csak már meglévő párthoz csatlakozhatsz.
A mentor segít megismerkedni a játékkal, segít, hogy belerázódja az adott szituációba, és hogy a hangulatnak megfelelően tudj játszani. Az „új játékos” titulus egészen addig tart, amíg a mentor úgy nem érzi, hogy a kornak és a hangulatnak megfelelően tudsz cikkeket írni, és a parlamentben megszólalni. Ez akár másfél hét is lehet, de előfordulhat, hogy egy hónap lesz, ez főleg rajtad múlik.
FIGYELEM! Ne lepődj meg azon, ha valaki nem a „saját nevében” ír cikket, vagy szólal fel a parlamentben. Ez főleg kevés játékos esetén fordulhat elő pláne, ha egy pártban esetleg egy aktív játékos van. A valóságban sem várható, hogy egy ember csináljon mindent, pláne ha egy (egyszemélyes) párt adja a Házelnököt is. Nyilvánvaló módon a házelnök nem lesz frakcióvezető. És persze az sem várható el egy politikustól, hogy az újságírásban is remekeljen, így legtöbbször a cikket nem a „saját nevedben” fogod megírni, hanem egy fiktív – párthoz húzó – újságíró nevében.
Ha a politikusod meghal (nyugdíjas lesz, vagy úgy döntesz, új politikust szeretnél valamelyik másik pártban és „megölöd”), akkor nem kell újból mindent leírni az Adminisztrátornak, hanem elég, ha egy üzenetben elküldöd az új karaktered nevét, és mehet is tovább a játék. Amíg van mentorod, addig nem kérhetsz új nevet, illetve új név igénylése első alkalommal legalább 6 játékbeli év később négy játékbeli év eltelte után kérhető, aztán kétévente.
Az idő másik kötődése játéktechnikai formában jelenik meg. Elég „unalmas” lenne a játék, ha IRL idő szerint telne a játékban is az idő. Ennek kiküszöbölésére a játékban egy év IRL egy hetet jelent. Azaz ha te egy hétre elmész nyaralni (és nem tudsz játszani), akkor mire visszajössz, akkor a játékban már egy évvel később van és elég sok minden történhet az alatt az egy év alatt.
Természetesen az idő múlásával – mivel a játék elég szorosan kötődik az IRL történelemhez – a történelmi események a játékban is megjelennek, melyekre érdemes (jól) reagálni. A külpolitika is fontos szerepet kap a játékban, így pl. az I. világháború eseményeire való reagálás fontos az ország életében, és minden politikus (remélhetőleg) arra törekszik, hogy egy háború alatt se pusztuljon el az ország.
Bizonyos történelmi szituációban bizonyos pártok hátrányból indulnak, ami azt jelenti, hogy a megszerzett pontokból 15 százalék kerül levonásra, minden időszakban más és más pártok szenvednek hátrányt. A 19. század folyamán a baloldali pártok, mivel nincs titkos és egyenlő választójog. 1929 és 1945 között a kezdetektől működő, a szabályozatlan piacot hirdető jobbközép és liberális pártok szenvednek, 1945-től a jobboldali és szélsőjobboldali pártok, majd 1979-től ismét a baloldali pártok szenvednek hátrányt, majd 1990-től kiegyenlítődik a hátrány.
Etnikai pártok esetében abban/azokban a régió(k)ban, ahol nagyszámú kisebbség él, a kisebbségi pártok előnyökkel indulnak. Minden jelölt a megszerezhető pontok felett még harmincat kap minden jelölt (kisebbségi bázis). Ugyanakkor, ha több kisebbségi párt is van, akkor a harminc pont arányosan oszlik meg. Tehát ha két etnikai párt is működik, akkor mindkét párt 15, ha három párt van, 10 pontot kapnak. Ha etnikai pártok nem olyan régiókban indítanak jelöltet, amelyikben nem élnek kisebbségek, ott minden etnikai párt, akárhány ilyen párt is létezzen, azok -30 pontos hátránnyal indulnak. Etnikai pártok esetén a pluszpont ott szerezhető meg, ahol a lakosságon belül a kisebbség száma legalább eléri a 10 százalékot.
Pártok és az adminisztrátor állíthatnak független jelölteket is, de számukra a szervezettségi szint nem elérhető, így hátrányban vannak a pártjelöltekkel. Ha az adminisztrátor is állít jelölteket, és ő is megmérkőzik, akkor rá a vezető politikusok szabályai vonatkoznak.
A választások során minden pártnak meg kell neveznie három olyan pontot a programjában, amelyet győzelme esetén megvalósítana, ezekért +15 pont jár (minden egyes programpontért 5 pont, ezeket egyéni választási rendszerben a jelöltek kapják meg). A győztes pártoknak, amelyek kormányt alakítanak, arra kell törekedniük, hogy ezeket az ígéreteket végrehajtsák. Például, ha valamelyik párt meghirdeti, hogy a béreket négy év alatt 40 százalékkal növeli, akkor négy év után, ha legalább negyven százalékkal nőttek a bérek, +5 pontot kap. Ha az emelés nem éri el az ígért növelés 80 százalékát, de nem csökken 40 százalék alá, akkor nincs plusz pont, ha pedig 40 százalék alatt növekedtek a bérek, -5 pontot kell kiadni. A mínuszpontokat a mindenkori ellenzéki pártok pluszként kapják meg, illetve akkor is megkapják a pluszpontokat, ha a kormány ezen a téren nullát kapott, ha a kormánypárt viszont sikerrel tette a dolgát, az ellenzék nem kap pontot. Ha egy párt kormánypárti, és a ciklus közben kilép és ellenzéki párt lesz, és az új kormánypárt nem tudja teljesíteni választási ígéreteit, a "kiugrott" párt(ok) nem kaphat(ják) meg a pluszpontként a kormánypárti mínuszokat, mármint ami a választási ígéretért járna.
Egyéb szavazások is lehetnek Ciróniában, ilyen a népszavazás és a köztársaságielnök-választás.
Népszavazást minden párt kezdeményezhet, amelynek országos támogatottsága eléri a három százalékot. A népszavazáson az eredményeket a pártok támogatottsága adja: különválasztjuk a támogató pártok voksait és az ellenző pártok voksait, majd összeadjuk. Az így kialakult eredményre a random.org segítségével egy újabb tényezőt vonunk be, amely izgalmasabbá teszi a végeredményt.
Elnökválasztáson a pártok támogatottságán kívül az legnagyobb közigazgatási egységekben végzett kampány is beleszámít. Minden területi egységben végzett kampányért, amely érinthet országos vagy helyi ügyet is akár, pontrendszerben lehet pontokat kapni. 10 sor alatti korteskedésért 5, 10 és 20 sor közötti kampányért 10, 20 sor feletti kampányolásért 20 pont jár.
Fontos még a területi elv. A pártok lehetőséget kapnak négyévenként, hogy súlyozzák a saját pártjuk táborát. Vagyis: a kiszámolt országos átlagot saját magának minden párt visszaoszthatja területi egységeként. Azaz egy 15 százalékos párt, ha hat tartomány/megye/körzet van az országban, a hat térségben úgy osztja szét a 15 százalékát, ahogy szeretné: ez lehet 25 százalék valahol, máshol 2 százalék. Mivel minden választást területi bontásban számítunk ki, és aztán lesz országos összesítés, hogy így is reálisabb képet adhassunk, ezért a területi elvet követjük a törvényhozási választásokon, államfő-választásokon és népszavazáson is.
Szintén a választás kiszámításának a szisztémájához kapcsolódik a „nem ismert tartomány”. Ez a véletlenszerűséget jelöli. Minden eredménybe, törvényhozási választásokon választókerületi szinten, államfő-választásokon és népszavazáson területi szinten érvényesül. A fent említett random.org segítségével a választás napján egy kormánypárti játékos számokat sorsol 0 és 50 között. Ha a szám 0 és 24 közé esik, akkor negatív, ha 25 és 50 közé, akkor pozitív lesz. Egy ellenzéki játékos 0 és 5 között sorsol, ez tulajdonképpen a mértékét adja meg. Eközben az adminisztrátor pedig névsorrendbe sorsolja a pártokat, és bekéri a két játékostól sorsolt eredményeket, akik printsrceen segítségével kimentik az eredményeket (az adminisztrátor is a pártok sorrendjét, szükség esetén, ha legalább két játékos kéri, ezeket be kell mutatni). Fontos: a sorsolások 12 és 13 óra közé kell esni! A pártok sorrendje minden választókerületben és területi egységben ugyanaz, a népszavazás esetében mindig az „igen” az első, a „nem” mindig a második.
Szélsőbaloldali pártok: hagyományosan a kommunista pártok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek azonnal, gyors változásokat akarnak elérni, és bolsevik típusú rendszer bevezetésén gondolkodnak. Károsnak tartják a képviseleti demokrácia rendszerét, illetve bizonyos társadalmi rétegeket kiszorítanának a politikai hatalomból.
Radikális baloldali/baloldali pártok: olyan pártok, amelyek elvetik a bolsevik rendszereket, de ugyanúgy nem támogatják a képviseleti demokráciát, inkább a bázisdemokrácia felé nyitnak. Elkötelezettek a társadalmi egyenlőtlenségek gyors és radikális csökkentése érdekében. Idetartoznak a városi kispolgári pártok mellett a parasztpártok is.
Baloldali/balközép pártok: ebbe a kategóriába a szociáldemokrata és szociálliberális pártok. Rétegpártok, amelyek támogatják a képviseleti demokráciát, azt tekintik elsőrendű politikai rendszernek. Az erős, jóléti állam kialakításáért és fenntartásáért dolgoznak, az irányított gazdaság mellett teszik le a voksot, de nyitottak bizonyos liberalizáció felé is.
Mérsékelt/centrumpártok: ebben a kategóriába lehet sorolni a liberális és centrista pártokat, amelyek egyrészt kisebbségvédelmi célokért küzdenek, illetve idesorolandóak az agrárpártok is. Későbbiekben a mérsékelt zöldpártok is. Ezek a pártok nyitottak jobb- és baloldal fele is, akármilyen színezetű kormány is legyen.
Jobboldali/jobbközép pártok: azok a jobboldali konzervatív-liberális pártok tartoznak ide, akik hitet tesznek a szabad piac mellett, nem fogadnak el semmilyen állami szabályozást, társadalmi oldalról pedig a középosztály mellett korteskednek. Nem fogadják el a radikális baloldali és szélsőbaloldali eszméket, igen erőteljesen antikommunisták, és nyitottak a vallások felé.
Radikális jobboldali/jobboldali pártok: ezek a pártok erősen antikommunisták és kapitalisták, nem tekintik eredendően jó rendszernek a demokráciát, de nem kívánják leépíteni. Szemben állnak a nemzetközi hitelezőkkel és tőkésréteggel, elsősorban az ország és a nemzet szuverenitása a legfontosabb. Egy nemzet létezik, nem fogadják el a kisebbségi jogokat, ellenzik a bevándorlást, és a gazdaságilag és társadalmilag nyitott országot.
Szélsőjobboldali pártok: a demokráciával és a fennálló rendszerrel folyamatosan szembehelyezkedő, a politikai elitet letaszítani akaró pártok gyűjtőfogalma. Nacionalista, a faji megkülönböztetésre alapuló politikát folytatnak, a bezárkózásra voksolnak. Nem hisznek a nemek közti egyenlőtlenségben, az egész nemzetet uniformizálni és militarizálni akarják egy közelgő háború miatt. Állandóan diktatúra kiépítésére törekednek, hatalomra kerülésük esetén ez lenne az első lépésük.
Ha egy pártban két személy van, akkor a junior tag nyolc éven keresztül a párttagság és a frakció 10 százalékával rendelkezik, a kilencedik évtől ez 25 százalékra emelkedik, a 13. évtől pedig 50 százalékra növekedik. Több párttag esetén szimmetrikusan alakul a párton és képviselőcsoporton belüli hatalom megoszlása, de kezdetben ekkor is a 10 illetve a 25 százalékos megkötés a meghatározó. Párt- és frakciószakadás esetén is ez a százalékos megoszlás lesz a meghatározó.
Ennek értelmében ideális esetben baloldali pártok baloldali partnerekkel és/vagy mérsékelt pártokkal lépnek koalícióra, míg jobboldaliak mérsékeltekkel és/vagy jobboldaliakkal. Így, ha baloldali párt más baloldali pártokkal és/vagy mérsékelt pártokkal alakít kormányt, nincs büntetés, ha viszont a mérsékeltektől jobbra nyit, a következő két évben annyiszor 5 pontot kell levonni, amelyik csoporthoz tartozik a jobboldali párt. Vagyis: ha egy mérsékelt baloldali párt jobboldalival lép koalícióra -5, ha radikális jobboldalival -10, ha szélsőjobboldalival -15 pont levonásban részesül két évig. Ez persze vonatkozik a koalíció jobboldali pártjára is.
Ehhez hasonlóan működik a választási szövetség is közös jelöltek esetén, vagy kétfordulós választási rendszerben a visszaléptetéseknél. Bizonyos szövetségeket az egyes szavazóbázisok büntetnek, emellett visszalépés esetén se jelenthető ki, hogy két vagy több párt szavazóbázisa egy az egyben kompatibilis a másikkal, azaz automatikusan a pártja jelöltjét támogatja. Figyelem, szélsőséges pártok esetén a levonás már nagyobb! A levonás mindig a kampány során elért összpontszámból történik, nem az elért eredményből! Gondold át, melyik a jobb taktika: közösen indulni vagy külön. A téma értelmezéséhez a következő táblázat ad segítséget:
A választások után, amelyek teljesítik az alkotmányban és a házszabályban lévő feltételeket, akkor frakciót alapítanak. A képviselőcsoportokat frakcióvezetők vezetik, akiket a megválasztott képviselők választanak.
Ha egy pártban többen vannak, akkor a képviselők a tagok száma szerint oszlanak meg a játékosok között. Például két tag esetén a képviselők egyik fele az egyik, másik fele a másik játékoshoz tartozik, és törvényjavaslatok szavazása során minden játékosnak szavazni kell a saját képviselőik nevében, így elképzelhető, hogy egy frakció ugyanarról a javaslatról eltérő módon szavaz. Frakciószakadás esetén annyi képviselőt visz magával a kiváló politikus, amennyit birtokol.
Cirónia területén belül különböző szervezetek működnek, egyik részét a szakszervezetek képezik, amelyeket százalékos megoszlásban birtokolnak a baloldali pártok, míg a befektetők érdekeit képviselő szervezeteket a szabad piac felé leginkább nyitott pártok birtokolják, ugyancsak százalékos megoszlásban. A befektetők tárgyalások és bizalom megvonásának a felemlegetésével kényszeríthetik a kormányt, míg a szakszervezetek tüntetésekkel béníthatják meg a kormányt. Mindkét momentum roncsolja az ország kiszámíthatóságát.
Ciróniában alakulhat: egypárti, többségi kormány; koalíciós kormány, kisebbségi kormány. Egypárti többségi kormány akkor alakulhat, ha a választások során valamelyik párt egyedül megszerzi az abszolút (50%+1 mandátum) többséget, és vállalkozik, hogy egyedül alakít kormányt. Koalíciós kormány akkor alakul, amikor kettő vagy annál több párt alakít kormányt, amely mögött abszolút többség áll. Kisebbségi kormány mögött csak relatív többség áll.
Minden kormányalakítás esetén a kormány tagjairól és a kormány programjáról a törvényhozásnak érvényes és eredményes módon (50%+1 mandátum arányban) el kell fogadnia a törvényhozásnak az új kormány felállítását. Emellett nagyon fontos, hogy minden évben el kell fogadni a büdzsét. Ha ez nem valósul meg, a gazdasági kiszámíthatóság veszélybe kerül, és a kormány pozíciója is megremeg. Még az évében be kell nyújtani az új költségvetést, ha ennek a szavazása is meghiúsul, ügyvezető kormányra és új kabinetre van szükség, végső esetben új választásra.
Bizonyos időszakokban minden kormánynak hozni kell nehéz döntéseket, amelyek egy nap alatt dőlnek el – innen a 24. Kétévente egyszer az admin kitalál egy szituációt, amelyet a kormánynak kell megoldania. A random.org segítségével sorsolja ki az eseményt a következő rend szerint: 0 és 33 között terrorcselekmény, 34 és 66 között diplomáciai konfliktus, 67 és 99 között környezeti katasztrófa vagy járvány történik. Ha 100 jön ki, akkor valami pozitív diplomáciai dolog történik, amiből profitál a kormányt – a történetet mindig az adminisztrátor szövi.
Ezt először nem látja minden játékos, csak a kormány. Az adminisztrátor közzéteheti, hogy történt valami, robbanás, stb. amivel lehet találgatni. Ettől kezdve egy egész napon az adminisztrátor a kormánnyal egyeztet, és csepegtethet információkat, vagy a kormány is adhat tájékoztatást. A tájékoztatás és a szivárogtatás is lehet fals. Az események mindig a kormány döntései nyomán alakulnak tovább, gyűrűznek tovább, és a nap végén nyilvánosságra kerül a dolog, amelyeket nem titkosít a kormány. A „24” beleszámít a következő évi kormányzati megítélésbe is.
A „24” végén a játékosok pontozzák a kormány teljesítményét, ha az információk nyilvánosságra kerültek 0 és 5 között (a 0 a legrosszabb, ha valami katasztrófa történt; az 5 a legjobb). Az esemény mindig az aktuális kormánymegítélésbe kerül be.
Az ország egyik legfontosabb része az évente elkészülő költségvetés. A költségvetés tartalmazza a várható bevételéket, amelyek kiadáscsökkentésből és bevételnövelésből állnak. Az adókat és a költségvetési tételeket részletesen meg lehet tekinteni.
Költségvetési kiadáscsökkenés esetén ahány százalékkal csökken a kiadás, annyival csökkenti a pénzügyminiszter. Például ha 5 százalékkal csökkentik a kultúrára szánt összeget, akkor a kiadás rész is 5 százalékkal csökken. Viszont ha növelik a költségvetés kiadási oldalát, akkor a költségvetés oldalán az duplán jelenik meg. Például ha a rendőrség költségét 4 százalékkal emelik, akkor az a költségvetés igazságszolgáltatási tétele 8 százalékkal nő, mivel nőnek a bérköltségek és a létszám is, az ellátással együtt.
A gazdasági adatok mellett minden év végén a politikai pártok támogatottsága is bemutatásra kerül. A pártok népszerűségi listáját befolyásolja az egyes pártok aktivitása és az embereknek a kormányról alkotott képet. A választásokon meglévő büntetőszázalékok itt nem kerülnek levonásra, csak akkor. A közvélemény-kutatások mindig a meglévő közigazgatási egységekben elért eredmények átlagából kerül kiszámításra, súlyozottan. Ugyanakkor az aktivitást országos szinten mérjük, de ahogy a választási metódus során, itt is szerepet kap a „nem ismert tartomány”, ezáltal egységenként más eredmény fog kijönni. Azaz a választópolgárok számának figyelembevételével és részvételi hajlandóságával fog alakulni. Minden évben a pártok erősorrendjüknek megfelelően meghatározzák a terüli erejüket a területi elv szerint. A random.org segítségével egy bizonyos tartományban kerülnek számok sorsolásra, a következő metódus szerint:
Minden bejegyzett párt aktív volt: - 86-100%
A bejegyzett pártok négyötöde volt aktív: - 70-85%
A bejegyzett pártok kétharmada volt aktív: - 60-70%
A bejegyzett pártok fele volt aktív: - 45-60%
A bejegyzett pártok kevesebb mint fele volt aktív: - 20-45%
A politikusok népszerűségi sorrendje a pluszpontok metodikájával kerül kialakításra, azaz erről is a játékosok szavaznak, és az első helyezett kap 10-et, a második 7-et, a harmadik 4-et. a negyedik és az ötödik 2-2 pontot, a többiek nem kapnak, és minden politikusnak szerepelnie kell a listán. Ekkor próbáljatok elvonatkoztatni a pártjaitoktól, hiszen itt cironitaként kell gondolkozni! Az adminisztrátor is szavazhat. A népszerűségi listába bele kell számolni a párt támogatottságát, illetve három tényezőt: vezetői képesség, tisztesség, tapasztalat. A vezetői képességet az adminisztrátor fogja kisorsolni a random.org segítségével, a politikusi élet kezdetén, a játék indulásakor pedig a választások után. 1 és 5 között sorsol, és a kijött eredményt kapják meg a játékosok, ezen később nem lehet változtatni! A tisztesség 3 pontról indul, amely a következőképpen változik: kormánypárti politikusok esetében nő egy ponttal, ha a három vállalt választási ígéretet sikerül teljesíteni. Ha kettőt sikerül változatlan marad, ha kettőt sem sikerül betartani, vagy olyan politikai lépést követ el, amiért megromlik a közbizalom, eggyel csökken. A tisztesség nem lehet kisebb egynél, és nem lehet több ötnél. A tapasztalat négyévenként nő egy ponttal, ez egyről fog indulni. Politikusi népszerűség számításánál a párt eredményét összeadjuk a pluszpontokkal és a három tényezővel. Ezeknek az egymáshoz viszonyított százalékos értéke lesz mérvadó.
Nagyon fontos része egy politikai játéknak, hogy a kormányzó pártok teljesítménye miként csapódik le a társadalmon a különböző döntések és események. Éppen ezért 11 faktort (GDP alakulása, adók, bérek és juttatások, munkanélküliség, bűnözés, elszegényedés, államháztartási hiány, infláció, megszorítások, aktuálpolitikai ügyek, 24) kell figyelembe venni, jelesül ezeknek az egy évhez képest történt változását, kivéve a két utolsó esetben. A 11 faktort továbbá fontosságuk szerint súlyozzuk 1 és 3 között. 1=kevéssé befolyásolja a társadalom életét; 2=nagymértékben befolyásolja a társadalom életét; 3=minden pillanatban meghatározza Cironia jövőjét. Ezek a „súlyozott” számok kerülnek szorzásra a változás mértékével.
Az aktuálpolitikai ügyekben és a 24-ben kicsit másképp kerül elbírálásra. Ebben az esetben -3 és +3 között lehet pontozni a kormányzati cselekvést. -3=a kormány teljes mértékben alkalmatlan, mondjon le, és legyen új választás!; -2=A kormány rosszul kezelte a helyzetet, illő lenne átalakítani a kormányt; -1=A kormány részben rosszul reagált az események láncolataira; 0=A kormány tette, amit kell, de nem sikerült semmi kiemelkedővel előrukkolnia; 1=A kormány a helyén volt, és hozzátett Cironia fejlődéséhez;2=A kormány és kormányfő nagyon jó munkát végez, folytatniuk kell a munkát!; 3=Én újra erre a kormányra fogok szavazni!
Ebben a tartományban mozogna a kormányzati munka értékelése, amely az aktivitási pontokhoz kerül felszámításra. Negatív megítélés esetén a megítélést, pozitív előjellel az ellenzéki pártok kapják. A kisebbségi kormányt támogató pártok a mindenkori megítélés felét kapják. Összesen 40 pontot lehet szerezni.
Szervezettségi szint
Minél nagyobb egy párt támogatása, annál több forrással rendelkezik, annál több a párttag és a pártszervezet szerte Cironiában. 0 és 5 százalék közötti pártnak 5, 5 és 10 százalék közötti pártnak 10, 10 és 20 százalék között pártnak 15, 20 százalék feletti pártnak 20 pont jár. Az eredmény ugyanakkor változik közigazgatási egységenként, mivel a pártok kérhetik százalékaik súlyozott elosztását. Ez alapján mindig a korábbi választási eredmény/felmérés százalékos eredménye lesz a mérvadó. Például: ha egy párt X közigazgatási egységben 4 százalékon áll, akkor 5 pontot kap szervezettségre, viszont ha Z közigazgatási egységben 14 százalékot szerzett, akkor 15 pontot fog kapni. Kezdetben, az első választáson minden párt nullás szervezettségi szint mellett fog indulni.
Médiajelenlét
Minden pártnak érdeke, hogy cikkek és megmozdulások által jelen legyen a háztartásokban, különben a választók „elfelejtik” őket. Minden pártnak egy hét alatt legalább egy darab, 5 soros cikket kell produkálnia, amiért 5 pont jár. 10 pont jár legalább két darab, 15 soros cikkért, míg 20 pont jár legalább három darab, 20 soros cikkért. Egy sor a wordben Times New Roman betűtípusban, 12-es betűméretnek felel meg.
Parlamenti munka
Azok a pártok, amelyek tagjai a törvényhozásnak, felelős munkával tartoznak, hiszen azért választották be őket az emberek.
Kormánypártok áltat teljesítendő feltételek
Fontos része a parlamenti munkának a felszólalás, amelynek legalább 10 sornak kell lenni, 5 pontot ér. Mivel a kormánypártnak van kormánytagja és parlamenti frakciója is, ezért kötelezően fel kell szólalnia egy kormánytagnak (lehet a miniszterelnök vagy a házelnök is, ha kormánypárti), és egy kormánypárti képviselőnek (lehet „mezei” képviselő vagy frakcióvezető is). Ezáltal a felszólalásokból 10 pontot lehet szerezni.
Emellett a kormányzatnak kötelezően törvényeket is kell alkotni. A törvényjavaslat elkészítését mellékletként közöljük. Minden évben legalább egy kidolgozott törvényjavaslatot kell beadni vagy a kormánynak, vagy a kormánypárti frakcióknak. Koalíció esetén minden kormánypártnak be kell nyújtania egy törvényt. A törvényjavaslat 5 pontot ér.
Kérdésekre, interpellációkra adott válaszok öt pontot érnek. A kérdésre adott válasz elmaradásakor ebben a témában nem lehet pontot szerezni.
Ellenzéki pártok által teljesítendő feltételek
Az ellenzéki munkában is fontos a felszólalásnak, amelynek legalább 10 sornak kell lenni, ami 5 pontot ér.
Az ellenzéki képviselőknek nem kell törvényeket benyújtani, viszont kérdéseket annál inkább feltenni a kormánynak, kérdezni, kritizálni a kabinet teljesítményét. Minden egyes kérdés öt pontot ér, így a teljes sikerhez legalább három kérdést kell feltenni. Kérdések és válaszok esetén van egy válasz, erre lehet reagálni. A megkérdezett aztán reagálhat megint, végül a kérdező válaszol.
Az ellenzék vezetője (aki a legnagyobb ellenzéki párt frakcióját irányítja) minden pénteken vagy szombaton, olyan időben, amit korábban megbeszéltek a felek, kihívja a kormányfőt egy vitára az ellenzék vezetője. Az ellenzék vezetője 5 kérdést tehet fel, amelyekre a miniszterelnök válaszol. Ha az idő engedi, a többi ellenzéki frakció vezetői is kérdezhetnek egy-egy kérdést. A kérdések chaten folynak, amelyet aztán közzéteszünk a fórumon is.
A kormány (és ennek tagjaként akár neked) a gazdaság irányításához a két legfontosabb eszköz: az adók, és a költségvetés. Ennek összeállításáért a pénzügyeket irányító politikus (játékos) a felelős (FIGYELEM! Érdemes lehet a költségvetést és az adókat megbeszélni, ha többen vagytok egy pártban, mert akadhat, aki tapasztaltabb ezen a téren). A kormány ezen a két úton befolyásolhatja a gazdaság alakulását (a törvények mellett). A realitás miatt a gazdaság bonyolult rendszer, melyet részletezni nem fogunk, hanem ki kell tapasztalni. Alapelv, hogy mindennek van pozitív és negatív hatása: pl. ha növeled a turisztikát terhelő adót, akkor több bevétel lehet belőle, de csökkeni fog az ebben dolgozók száma, és a turisták száma is, így akár túlzott emelés esetén a visszájára is fordulhat a dolog.
A költségvetésnél és az adóknál is vannak bizonyos szabályok, melyek korlátok közé szorítják a kormány mozgásterét. Költségvetési soroknál ez a korlát 15%. Tehát egy adott költségvetési sort pozitív és negatív irányba is maximálisan 15%-kal lehet módosítani. Az adóknál ez 20%. Ez viszont nem azt jelenti, hogy 20%-kal (20-ról 40-re, vagy 0-ra) lehet módosítani egy adókulcsot, hanem a meglévő adókulcs 20%-ával. Tehát ha mondjuk az SZJA 20%, akkor maximum 4%-kal lehet módosítani egy évben.
Emellett a költségvetés minden sora nem minden időszakban érhető el. A természetvédelem például csak a második világháború után vált közérdekké, így ez csak később kerül be. A költségvetést és az adókat az Adminisztrátornak kell megküldeni egy válaszlevélben, melyben kizárólag azok a sorok fognak szerepelni, mely az adott időszakban elérhető, így erre a játékosnak nem kell figyelni. Fontos, hogy mindig időben küld el a költségvetést és az adott évre tervezett adókat, hogy ne emiatt álljon a játék.
Az országban azonban más pártok is léteznek. A célod, hogy az ország jövőjét tekintve sikeres országot hozzatok létre, amely nemzetközi szinten is megfelelően tudja képviselni érdekeit. Tehát vigyázz, mert lehet össze kell fognod korábbi ellenfeleiddel, hogy az ország érdekében cselekedhess. Más játékosokat ne ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintsd, hiszen nem tudhatod, mikor kerül sor egy széles körű összefogásra.
A médiaszereplés is nagyon fontos egy politikus és a pártja életében is. Ezért a sajtóban való megjelenés is fontos része a játéknak. Mivel nem feltétlenül van ideje másoknak azzal foglalkozni, hogy veled készítsenek, ezért előfordulhat, hogy ezt magadnak kell elvégezni. Emellett bármilyen éppen aktuális témában írhatsz egy véleménycikket, vagy elemző cikket, de a külügyi eseményekre való reagálás egyik helye is lehet a média.
Az ország politikusaként az egyik legfőbb feladatod a gazdaság irányítása, a különböző gazdasági eseményekre való reagálás. A realitás miatt a gazdaság kialakítása bonyolult lett, de megtanulható, és ha több ember foglalkozik vele egy párton belül, akkor egyszerűen kivitelezhető. Azonban vigyázz, mert nem biztos, hogy minden jónak tűnő lépés azt a reakciót váltja ki, amit elgondoltál. Minden egyes lépésnek van pozitív és negatív hozománya is. A te feladatod politikusként, hogy megtaláld az arany középutat, amellyel felvirágoztathatod az országot.
Mivel egy országban a „szabályokat” az Alkotmány, és a törvények adják, így a játékban is a politikusok alakítják a szabályokat (pl. választási rendszer, állami berendezkedés stb.), de a játék élményének megtartása érdekében vannak „alapszabályok” melyeket nem, vagy csak nagyon széles játékosi egyetértéssel lehet megváltoztatni. Fontos, hogy az Adminisztrátor „mindenhatókén” közbeléphet, ha úgy látja, hogy az IRL sért embereket (azt nem teheti meg, hogy töröl egy törvényt, mert nem tetszik neki és kész).
Ha mindent jól csinálsz akkor pártod népszerűsége az egekbe szökik és sokáig lehet kormányon, ha nem, akkor akár el is tűnhet a süllyesztőben. Csak rajtad áll.
Karrier kezdete
A játék egyik legfontosabb lépése a politikusi karakter megalkotása. Első lépésként a legfontosabb, hogy elolvasd a szabályzatot és persze az ország történelmét, hogy olyan karakter alkothass, ami illik a játék környezetébe. A karakter megalkotása előtt érdemes körbenézni egy kicsit, hogy milyen az éppen aktuális helyzet, milyen pártok vannak jelenleg.Ha ezzel megvagy, akkor a következő lépés, hogy írj egy üzenetet az Adminisztrátornak, amiben leírod milyen karaktert is akarsz csinálni. Ebben a levélben kell megírnod a választott nevet, amit a politikusod viselni fog, illetve a kezdeti terveidet (milyen pártba lépnél be, milyen szakpolitikai kérdésben lennél aktív, stb.), emellett növeli a pozitív elbírálás esélyét, ha egy pár sort magadról is írsz.
Ezután két forgatókönyv lehetséges. Ha az Adminisztrátor nem fogadja el a jelentkezésed, akkor ezt egy válaszlevélben jelezni fogja, és ha olyan oka van, amit lehet korrigálni, akkor újra próbálkozhatsz. Ha elfogadja a jelentkezést, akkor kész a politikusod profilja és kapsz egy mentort a már aktív játékosok közül (ez akár lehet az Adminisztrátor is), és elkezdheted a játékot. Új pártot nem alapíthatsz, csak már meglévő párthoz csatlakozhatsz.
A mentor segít megismerkedni a játékkal, segít, hogy belerázódja az adott szituációba, és hogy a hangulatnak megfelelően tudj játszani. Az „új játékos” titulus egészen addig tart, amíg a mentor úgy nem érzi, hogy a kornak és a hangulatnak megfelelően tudsz cikkeket írni, és a parlamentben megszólalni. Ez akár másfél hét is lehet, de előfordulhat, hogy egy hónap lesz, ez főleg rajtad múlik.
FIGYELEM! Ne lepődj meg azon, ha valaki nem a „saját nevében” ír cikket, vagy szólal fel a parlamentben. Ez főleg kevés játékos esetén fordulhat elő pláne, ha egy pártban esetleg egy aktív játékos van. A valóságban sem várható, hogy egy ember csináljon mindent, pláne ha egy (egyszemélyes) párt adja a Házelnököt is. Nyilvánvaló módon a házelnök nem lesz frakcióvezető. És persze az sem várható el egy politikustól, hogy az újságírásban is remekeljen, így legtöbbször a cikket nem a „saját nevedben” fogod megírni, hanem egy fiktív – párthoz húzó – újságíró nevében.
Ha a politikusod meghal (nyugdíjas lesz, vagy úgy döntesz, új politikust szeretnél valamelyik másik pártban és „megölöd”), akkor nem kell újból mindent leírni az Adminisztrátornak, hanem elég, ha egy üzenetben elküldöd az új karaktered nevét, és mehet is tovább a játék. Amíg van mentorod, addig nem kérhetsz új nevet, illetve új név igénylése első alkalommal legalább 6 játékbeli év később négy játékbeli év eltelte után kérhető, aztán kétévente.
Idő
A játékban nagyon fontos szerepe van az időnek, ami több formában is megjelenik. Az egyik az ország történelméhez, történetéhez kötődik. A játék Cirónia történelmének 1878-ik évében kezdődik. Ennek megfelelően egy jelentős történelmi háttérrel rendelkező ország, melyet egy politikusnak feltétlen ismerni kell, hiszen egy rossz kijelentés – ami történelmi okok miatt esetleg sok lakost sérthet – akár a párt vesztét is jelentheti. Ezért minden politikusnak rendkívül fontos az ország történelmének ismerete.Az idő másik kötődése játéktechnikai formában jelenik meg. Elég „unalmas” lenne a játék, ha IRL idő szerint telne a játékban is az idő. Ennek kiküszöbölésére a játékban egy év IRL egy hetet jelent. Azaz ha te egy hétre elmész nyaralni (és nem tudsz játszani), akkor mire visszajössz, akkor a játékban már egy évvel később van és elég sok minden történhet az alatt az egy év alatt.
Természetesen az idő múlásával – mivel a játék elég szorosan kötődik az IRL történelemhez – a történelmi események a játékban is megjelennek, melyekre érdemes (jól) reagálni. A külpolitika is fontos szerepet kap a játékban, így pl. az I. világháború eseményeire való reagálás fontos az ország életében, és minden politikus (remélhetőleg) arra törekszik, hogy egy háború alatt se pusztuljon el az ország.
Választások menete
A Parlament létszáma 75 fő, amelyeket egyéni körzetekből lehet megszerezni. A 75 egyéni körzet választási metódusa úgy nézne ki, hogy: az utolsó közvélemény-kutatás eredményét vesszük alapul, azokat tekintjük pontoknak. Pl. az 5,7 százalék 6 pontnak felel meg. Ehhez lehet pluszokat gyűjteni a jelöltek nevének közzétételével (5 pont), a jelölt ötsoros bemutatkozásával (5 pont), a jelölt kampányának bemutatásával szintén öt sorban (5 pont). Összesen +15 pont szerezhető, ahol aktív játékos indul a saját karakterével, ott automatikusan jár még 30 pont (összesen 45 pont), mivel a vezető politikusok előnnyel indulnak. Ehhez jön +/- 5 pont random. Ezt a www.random.org/integers/ oldal igénybevételével, ezt közzétesszük területi bontásban, hogy mindenki lássa. Nem kötelező minden jelöltet névvel ellátni, de ahol nincs jelölt, ott nem indul jelölt. Közös jelölteket lehet állítani, de a közös jelölt pontjainak 10 százaléka levonásra kerül.Bizonyos történelmi szituációban bizonyos pártok hátrányból indulnak, ami azt jelenti, hogy a megszerzett pontokból 15 százalék kerül levonásra, minden időszakban más és más pártok szenvednek hátrányt. A 19. század folyamán a baloldali pártok, mivel nincs titkos és egyenlő választójog. 1929 és 1945 között a kezdetektől működő, a szabályozatlan piacot hirdető jobbközép és liberális pártok szenvednek, 1945-től a jobboldali és szélsőjobboldali pártok, majd 1979-től ismét a baloldali pártok szenvednek hátrányt, majd 1990-től kiegyenlítődik a hátrány.
Etnikai pártok esetében abban/azokban a régió(k)ban, ahol nagyszámú kisebbség él, a kisebbségi pártok előnyökkel indulnak. Minden jelölt a megszerezhető pontok felett még harmincat kap minden jelölt (kisebbségi bázis). Ugyanakkor, ha több kisebbségi párt is van, akkor a harminc pont arányosan oszlik meg. Tehát ha két etnikai párt is működik, akkor mindkét párt 15, ha három párt van, 10 pontot kapnak. Ha etnikai pártok nem olyan régiókban indítanak jelöltet, amelyikben nem élnek kisebbségek, ott minden etnikai párt, akárhány ilyen párt is létezzen, azok -30 pontos hátránnyal indulnak. Etnikai pártok esetén a pluszpont ott szerezhető meg, ahol a lakosságon belül a kisebbség száma legalább eléri a 10 százalékot.
Pártok és az adminisztrátor állíthatnak független jelölteket is, de számukra a szervezettségi szint nem elérhető, így hátrányban vannak a pártjelöltekkel. Ha az adminisztrátor is állít jelölteket, és ő is megmérkőzik, akkor rá a vezető politikusok szabályai vonatkoznak.
A választások során minden pártnak meg kell neveznie három olyan pontot a programjában, amelyet győzelme esetén megvalósítana, ezekért +15 pont jár (minden egyes programpontért 5 pont, ezeket egyéni választási rendszerben a jelöltek kapják meg). A győztes pártoknak, amelyek kormányt alakítanak, arra kell törekedniük, hogy ezeket az ígéreteket végrehajtsák. Például, ha valamelyik párt meghirdeti, hogy a béreket négy év alatt 40 százalékkal növeli, akkor négy év után, ha legalább negyven százalékkal nőttek a bérek, +5 pontot kap. Ha az emelés nem éri el az ígért növelés 80 százalékát, de nem csökken 40 százalék alá, akkor nincs plusz pont, ha pedig 40 százalék alatt növekedtek a bérek, -5 pontot kell kiadni. A mínuszpontokat a mindenkori ellenzéki pártok pluszként kapják meg, illetve akkor is megkapják a pluszpontokat, ha a kormány ezen a téren nullát kapott, ha a kormánypárt viszont sikerrel tette a dolgát, az ellenzék nem kap pontot. Ha egy párt kormánypárti, és a ciklus közben kilép és ellenzéki párt lesz, és az új kormánypárt nem tudja teljesíteni választási ígéreteit, a "kiugrott" párt(ok) nem kaphat(ják) meg a pluszpontként a kormánypárti mínuszokat, mármint ami a választási ígéretért járna.
Egyéb szavazások is lehetnek Ciróniában, ilyen a népszavazás és a köztársaságielnök-választás.
Népszavazást minden párt kezdeményezhet, amelynek országos támogatottsága eléri a három százalékot. A népszavazáson az eredményeket a pártok támogatottsága adja: különválasztjuk a támogató pártok voksait és az ellenző pártok voksait, majd összeadjuk. Az így kialakult eredményre a random.org segítségével egy újabb tényezőt vonunk be, amely izgalmasabbá teszi a végeredményt.
Elnökválasztáson a pártok támogatottságán kívül az legnagyobb közigazgatási egységekben végzett kampány is beleszámít. Minden területi egységben végzett kampányért, amely érinthet országos vagy helyi ügyet is akár, pontrendszerben lehet pontokat kapni. 10 sor alatti korteskedésért 5, 10 és 20 sor közötti kampányért 10, 20 sor feletti kampányolásért 20 pont jár.
Fontos még a területi elv. A pártok lehetőséget kapnak négyévenként, hogy súlyozzák a saját pártjuk táborát. Vagyis: a kiszámolt országos átlagot saját magának minden párt visszaoszthatja területi egységeként. Azaz egy 15 százalékos párt, ha hat tartomány/megye/körzet van az országban, a hat térségben úgy osztja szét a 15 százalékát, ahogy szeretné: ez lehet 25 százalék valahol, máshol 2 százalék. Mivel minden választást területi bontásban számítunk ki, és aztán lesz országos összesítés, hogy így is reálisabb képet adhassunk, ezért a területi elvet követjük a törvényhozási választásokon, államfő-választásokon és népszavazáson is.
Szintén a választás kiszámításának a szisztémájához kapcsolódik a „nem ismert tartomány”. Ez a véletlenszerűséget jelöli. Minden eredménybe, törvényhozási választásokon választókerületi szinten, államfő-választásokon és népszavazáson területi szinten érvényesül. A fent említett random.org segítségével a választás napján egy kormánypárti játékos számokat sorsol 0 és 50 között. Ha a szám 0 és 24 közé esik, akkor negatív, ha 25 és 50 közé, akkor pozitív lesz. Egy ellenzéki játékos 0 és 5 között sorsol, ez tulajdonképpen a mértékét adja meg. Eközben az adminisztrátor pedig névsorrendbe sorsolja a pártokat, és bekéri a két játékostól sorsolt eredményeket, akik printsrceen segítségével kimentik az eredményeket (az adminisztrátor is a pártok sorrendjét, szükség esetén, ha legalább két játékos kéri, ezeket be kell mutatni). Fontos: a sorsolások 12 és 13 óra közé kell esni! A pártok sorrendje minden választókerületben és területi egységben ugyanaz, a népszavazás esetében mindig az „igen” az első, a „nem” mindig a második.
Pártok Cironiában
Cironiában hét kategóriában lehet pártot alapítani: szélsőbal, radikális bal, bal, mérsékelt/centrum, jobb, radikális jobb, szélsőjobb.Szélsőbaloldali pártok: hagyományosan a kommunista pártok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek azonnal, gyors változásokat akarnak elérni, és bolsevik típusú rendszer bevezetésén gondolkodnak. Károsnak tartják a képviseleti demokrácia rendszerét, illetve bizonyos társadalmi rétegeket kiszorítanának a politikai hatalomból.
Radikális baloldali/baloldali pártok: olyan pártok, amelyek elvetik a bolsevik rendszereket, de ugyanúgy nem támogatják a képviseleti demokráciát, inkább a bázisdemokrácia felé nyitnak. Elkötelezettek a társadalmi egyenlőtlenségek gyors és radikális csökkentése érdekében. Idetartoznak a városi kispolgári pártok mellett a parasztpártok is.
Baloldali/balközép pártok: ebbe a kategóriába a szociáldemokrata és szociálliberális pártok. Rétegpártok, amelyek támogatják a képviseleti demokráciát, azt tekintik elsőrendű politikai rendszernek. Az erős, jóléti állam kialakításáért és fenntartásáért dolgoznak, az irányított gazdaság mellett teszik le a voksot, de nyitottak bizonyos liberalizáció felé is.
Mérsékelt/centrumpártok: ebben a kategóriába lehet sorolni a liberális és centrista pártokat, amelyek egyrészt kisebbségvédelmi célokért küzdenek, illetve idesorolandóak az agrárpártok is. Későbbiekben a mérsékelt zöldpártok is. Ezek a pártok nyitottak jobb- és baloldal fele is, akármilyen színezetű kormány is legyen.
Jobboldali/jobbközép pártok: azok a jobboldali konzervatív-liberális pártok tartoznak ide, akik hitet tesznek a szabad piac mellett, nem fogadnak el semmilyen állami szabályozást, társadalmi oldalról pedig a középosztály mellett korteskednek. Nem fogadják el a radikális baloldali és szélsőbaloldali eszméket, igen erőteljesen antikommunisták, és nyitottak a vallások felé.
Radikális jobboldali/jobboldali pártok: ezek a pártok erősen antikommunisták és kapitalisták, nem tekintik eredendően jó rendszernek a demokráciát, de nem kívánják leépíteni. Szemben állnak a nemzetközi hitelezőkkel és tőkésréteggel, elsősorban az ország és a nemzet szuverenitása a legfontosabb. Egy nemzet létezik, nem fogadják el a kisebbségi jogokat, ellenzik a bevándorlást, és a gazdaságilag és társadalmilag nyitott országot.
Szélsőjobboldali pártok: a demokráciával és a fennálló rendszerrel folyamatosan szembehelyezkedő, a politikai elitet letaszítani akaró pártok gyűjtőfogalma. Nacionalista, a faji megkülönböztetésre alapuló politikát folytatnak, a bezárkózásra voksolnak. Nem hisznek a nemek közti egyenlőtlenségben, az egész nemzetet uniformizálni és militarizálni akarják egy közelgő háború miatt. Állandóan diktatúra kiépítésére törekednek, hatalomra kerülésük esetén ez lenne az első lépésük.
Ha egy pártban két személy van, akkor a junior tag nyolc éven keresztül a párttagság és a frakció 10 százalékával rendelkezik, a kilencedik évtől ez 25 százalékra emelkedik, a 13. évtől pedig 50 százalékra növekedik. Több párttag esetén szimmetrikusan alakul a párton és képviselőcsoporton belüli hatalom megoszlása, de kezdetben ekkor is a 10 illetve a 25 százalékos megkötés a meghatározó. Párt- és frakciószakadás esetén is ez a százalékos megoszlás lesz a meghatározó.
Koalíciókötés
Minden párt koalícióra léphet minden párttal, ebből kivétel a szélsőséges pártok: szélsőbaloldali párt nem léphet koalícióra szélsőjobboldali párttal. Ideális esetben olyan pártok alakítanak koalíciós kormányt, amely világnézetileg azonos platformon áll, azaz a baloldali pártok más baloldali pártokkal, a jobboldaliak jobboldalival.Ennek értelmében ideális esetben baloldali pártok baloldali partnerekkel és/vagy mérsékelt pártokkal lépnek koalícióra, míg jobboldaliak mérsékeltekkel és/vagy jobboldaliakkal. Így, ha baloldali párt más baloldali pártokkal és/vagy mérsékelt pártokkal alakít kormányt, nincs büntetés, ha viszont a mérsékeltektől jobbra nyit, a következő két évben annyiszor 5 pontot kell levonni, amelyik csoporthoz tartozik a jobboldali párt. Vagyis: ha egy mérsékelt baloldali párt jobboldalival lép koalícióra -5, ha radikális jobboldalival -10, ha szélsőjobboldalival -15 pont levonásban részesül két évig. Ez persze vonatkozik a koalíció jobboldali pártjára is.
Ehhez hasonlóan működik a választási szövetség is közös jelöltek esetén, vagy kétfordulós választási rendszerben a visszaléptetéseknél. Bizonyos szövetségeket az egyes szavazóbázisok büntetnek, emellett visszalépés esetén se jelenthető ki, hogy két vagy több párt szavazóbázisa egy az egyben kompatibilis a másikkal, azaz automatikusan a pártja jelöltjét támogatja. Figyelem, szélsőséges pártok esetén a levonás már nagyobb! A levonás mindig a kampány során elért összpontszámból történik, nem az elért eredményből! Gondold át, melyik a jobb taktika: közösen indulni vagy külön. A téma értelmezéséhez a következő táblázat ad segítséget:
Frakciók, képviselőcsoportok
A választások után, amelyek teljesítik az alkotmányban és a házszabályban lévő feltételeket, akkor frakciót alapítanak. A képviselőcsoportokat frakcióvezetők vezetik, akiket a megválasztott képviselők választanak.
Ha egy pártban többen vannak, akkor a képviselők a tagok száma szerint oszlanak meg a játékosok között. Például két tag esetén a képviselők egyik fele az egyik, másik fele a másik játékoshoz tartozik, és törvényjavaslatok szavazása során minden játékosnak szavazni kell a saját képviselőik nevében, így elképzelhető, hogy egy frakció ugyanarról a javaslatról eltérő módon szavaz. Frakciószakadás esetén annyi képviselőt visz magával a kiváló politikus, amennyit birtokol.
Szervezetek
Cirónia területén belül különböző szervezetek működnek, egyik részét a szakszervezetek képezik, amelyeket százalékos megoszlásban birtokolnak a baloldali pártok, míg a befektetők érdekeit képviselő szervezeteket a szabad piac felé leginkább nyitott pártok birtokolják, ugyancsak százalékos megoszlásban. A befektetők tárgyalások és bizalom megvonásának a felemlegetésével kényszeríthetik a kormányt, míg a szakszervezetek tüntetésekkel béníthatják meg a kormányt. Mindkét momentum roncsolja az ország kiszámíthatóságát.
Kormányzási lehetőségek
Ciróniában alakulhat: egypárti, többségi kormány; koalíciós kormány, kisebbségi kormány. Egypárti többségi kormány akkor alakulhat, ha a választások során valamelyik párt egyedül megszerzi az abszolút (50%+1 mandátum) többséget, és vállalkozik, hogy egyedül alakít kormányt. Koalíciós kormány akkor alakul, amikor kettő vagy annál több párt alakít kormányt, amely mögött abszolút többség áll. Kisebbségi kormány mögött csak relatív többség áll.
Minden kormányalakítás esetén a kormány tagjairól és a kormány programjáról a törvényhozásnak érvényes és eredményes módon (50%+1 mandátum arányban) el kell fogadnia a törvényhozásnak az új kormány felállítását. Emellett nagyon fontos, hogy minden évben el kell fogadni a büdzsét. Ha ez nem valósul meg, a gazdasági kiszámíthatóság veszélybe kerül, és a kormány pozíciója is megremeg. Még az évében be kell nyújtani az új költségvetést, ha ennek a szavazása is meghiúsul, ügyvezető kormányra és új kabinetre van szükség, végső esetben új választásra.
24
Bizonyos időszakokban minden kormánynak hozni kell nehéz döntéseket, amelyek egy nap alatt dőlnek el – innen a 24. Kétévente egyszer az admin kitalál egy szituációt, amelyet a kormánynak kell megoldania. A random.org segítségével sorsolja ki az eseményt a következő rend szerint: 0 és 33 között terrorcselekmény, 34 és 66 között diplomáciai konfliktus, 67 és 99 között környezeti katasztrófa vagy járvány történik. Ha 100 jön ki, akkor valami pozitív diplomáciai dolog történik, amiből profitál a kormányt – a történetet mindig az adminisztrátor szövi.
Ezt először nem látja minden játékos, csak a kormány. Az adminisztrátor közzéteheti, hogy történt valami, robbanás, stb. amivel lehet találgatni. Ettől kezdve egy egész napon az adminisztrátor a kormánnyal egyeztet, és csepegtethet információkat, vagy a kormány is adhat tájékoztatást. A tájékoztatás és a szivárogtatás is lehet fals. Az események mindig a kormány döntései nyomán alakulnak tovább, gyűrűznek tovább, és a nap végén nyilvánosságra kerül a dolog, amelyeket nem titkosít a kormány. A „24” beleszámít a következő évi kormányzati megítélésbe is.
A „24” végén a játékosok pontozzák a kormány teljesítményét, ha az információk nyilvánosságra kerültek 0 és 5 között (a 0 a legrosszabb, ha valami katasztrófa történt; az 5 a legjobb). Az esemény mindig az aktuális kormánymegítélésbe kerül be.
A költségvetés
Az ország egyik legfontosabb része az évente elkészülő költségvetés. A költségvetés tartalmazza a várható bevételéket, amelyek kiadáscsökkentésből és bevételnövelésből állnak. Az adókat és a költségvetési tételeket részletesen meg lehet tekinteni.
Költségvetési kiadáscsökkenés esetén ahány százalékkal csökken a kiadás, annyival csökkenti a pénzügyminiszter. Például ha 5 százalékkal csökkentik a kultúrára szánt összeget, akkor a kiadás rész is 5 százalékkal csökken. Viszont ha növelik a költségvetés kiadási oldalát, akkor a költségvetés oldalán az duplán jelenik meg. Például ha a rendőrség költségét 4 százalékkal emelik, akkor az a költségvetés igazságszolgáltatási tétele 8 százalékkal nő, mivel nőnek a bérköltségek és a létszám is, az ellátással együtt.
Törvénykezési rend
Az ország és a játék működésképességének a fenntartása érdekében a törvénykezéseket is szigorú szabályok közé kell szorítani. Törvényjavaslatokat csütörtökig lehet benyújtani, és szombatig kell szavazni minden frakciónak a javaslatokról. Szavazni nem kötelező, az ellenzéki frakciók megpróbálhatják így is megakadályozni a kormánypárt(ok) sikerét. Szavazni játékosok szavaznak méghozzá olyan arányban, ahány képviselővel rendelkeznek. A költségvetést is be kell nyújtani!Közvélemény-kutatások
A gazdasági adatok mellett minden év végén a politikai pártok támogatottsága is bemutatásra kerül. A pártok népszerűségi listáját befolyásolja az egyes pártok aktivitása és az embereknek a kormányról alkotott képet. A választásokon meglévő büntetőszázalékok itt nem kerülnek levonásra, csak akkor. A közvélemény-kutatások mindig a meglévő közigazgatási egységekben elért eredmények átlagából kerül kiszámításra, súlyozottan. Ugyanakkor az aktivitást országos szinten mérjük, de ahogy a választási metódus során, itt is szerepet kap a „nem ismert tartomány”, ezáltal egységenként más eredmény fog kijönni. Azaz a választópolgárok számának figyelembevételével és részvételi hajlandóságával fog alakulni. Minden évben a pártok erősorrendjüknek megfelelően meghatározzák a terüli erejüket a területi elv szerint. A random.org segítségével egy bizonyos tartományban kerülnek számok sorsolásra, a következő metódus szerint:
Minden bejegyzett párt aktív volt: - 86-100%
A bejegyzett pártok négyötöde volt aktív: - 70-85%
A bejegyzett pártok kétharmada volt aktív: - 60-70%
A bejegyzett pártok fele volt aktív: - 45-60%
A bejegyzett pártok kevesebb mint fele volt aktív: - 20-45%
A politikusok népszerűségi sorrendje a pluszpontok metodikájával kerül kialakításra, azaz erről is a játékosok szavaznak, és az első helyezett kap 10-et, a második 7-et, a harmadik 4-et. a negyedik és az ötödik 2-2 pontot, a többiek nem kapnak, és minden politikusnak szerepelnie kell a listán. Ekkor próbáljatok elvonatkoztatni a pártjaitoktól, hiszen itt cironitaként kell gondolkozni! Az adminisztrátor is szavazhat. A népszerűségi listába bele kell számolni a párt támogatottságát, illetve három tényezőt: vezetői képesség, tisztesség, tapasztalat. A vezetői képességet az adminisztrátor fogja kisorsolni a random.org segítségével, a politikusi élet kezdetén, a játék indulásakor pedig a választások után. 1 és 5 között sorsol, és a kijött eredményt kapják meg a játékosok, ezen később nem lehet változtatni! A tisztesség 3 pontról indul, amely a következőképpen változik: kormánypárti politikusok esetében nő egy ponttal, ha a három vállalt választási ígéretet sikerül teljesíteni. Ha kettőt sikerül változatlan marad, ha kettőt sem sikerül betartani, vagy olyan politikai lépést követ el, amiért megromlik a közbizalom, eggyel csökken. A tisztesség nem lehet kisebb egynél, és nem lehet több ötnél. A tapasztalat négyévenként nő egy ponttal, ez egyről fog indulni. Politikusi népszerűség számításánál a párt eredményét összeadjuk a pluszpontokkal és a három tényezővel. Ezeknek az egymáshoz viszonyított százalékos értéke lesz mérvadó.
Kormánymegítélés
Nagyon fontos része egy politikai játéknak, hogy a kormányzó pártok teljesítménye miként csapódik le a társadalmon a különböző döntések és események. Éppen ezért 11 faktort (GDP alakulása, adók, bérek és juttatások, munkanélküliség, bűnözés, elszegényedés, államháztartási hiány, infláció, megszorítások, aktuálpolitikai ügyek, 24) kell figyelembe venni, jelesül ezeknek az egy évhez képest történt változását, kivéve a két utolsó esetben. A 11 faktort továbbá fontosságuk szerint súlyozzuk 1 és 3 között. 1=kevéssé befolyásolja a társadalom életét; 2=nagymértékben befolyásolja a társadalom életét; 3=minden pillanatban meghatározza Cironia jövőjét. Ezek a „súlyozott” számok kerülnek szorzásra a változás mértékével.
Az aktuálpolitikai ügyekben és a 24-ben kicsit másképp kerül elbírálásra. Ebben az esetben -3 és +3 között lehet pontozni a kormányzati cselekvést. -3=a kormány teljes mértékben alkalmatlan, mondjon le, és legyen új választás!; -2=A kormány rosszul kezelte a helyzetet, illő lenne átalakítani a kormányt; -1=A kormány részben rosszul reagált az események láncolataira; 0=A kormány tette, amit kell, de nem sikerült semmi kiemelkedővel előrukkolnia; 1=A kormány a helyén volt, és hozzátett Cironia fejlődéséhez;2=A kormány és kormányfő nagyon jó munkát végez, folytatniuk kell a munkát!; 3=Én újra erre a kormányra fogok szavazni!
Ebben a tartományban mozogna a kormányzati munka értékelése, amely az aktivitási pontokhoz kerül felszámításra. Negatív megítélés esetén a megítélést, pozitív előjellel az ellenzéki pártok kapják. A kisebbségi kormányt támogató pártok a mindenkori megítélés felét kapják. Összesen 40 pontot lehet szerezni.
Aktivitás
Az aktivitási pontok meghatározásánál öt momentumot kell figyelembe venni: szervezettségi szint, médiajelenlét, parlamenti munka, pluszpontok és kormánymegítélés (erről már szó volt korábban).Szervezettségi szint
Minél nagyobb egy párt támogatása, annál több forrással rendelkezik, annál több a párttag és a pártszervezet szerte Cironiában. 0 és 5 százalék közötti pártnak 5, 5 és 10 százalék közötti pártnak 10, 10 és 20 százalék között pártnak 15, 20 százalék feletti pártnak 20 pont jár. Az eredmény ugyanakkor változik közigazgatási egységenként, mivel a pártok kérhetik százalékaik súlyozott elosztását. Ez alapján mindig a korábbi választási eredmény/felmérés százalékos eredménye lesz a mérvadó. Például: ha egy párt X közigazgatási egységben 4 százalékon áll, akkor 5 pontot kap szervezettségre, viszont ha Z közigazgatási egységben 14 százalékot szerzett, akkor 15 pontot fog kapni. Kezdetben, az első választáson minden párt nullás szervezettségi szint mellett fog indulni.
Médiajelenlét
Minden pártnak érdeke, hogy cikkek és megmozdulások által jelen legyen a háztartásokban, különben a választók „elfelejtik” őket. Minden pártnak egy hét alatt legalább egy darab, 5 soros cikket kell produkálnia, amiért 5 pont jár. 10 pont jár legalább két darab, 15 soros cikkért, míg 20 pont jár legalább három darab, 20 soros cikkért. Egy sor a wordben Times New Roman betűtípusban, 12-es betűméretnek felel meg.
Parlamenti munka
Azok a pártok, amelyek tagjai a törvényhozásnak, felelős munkával tartoznak, hiszen azért választották be őket az emberek.
Kormánypártok áltat teljesítendő feltételek
Fontos része a parlamenti munkának a felszólalás, amelynek legalább 10 sornak kell lenni, 5 pontot ér. Mivel a kormánypártnak van kormánytagja és parlamenti frakciója is, ezért kötelezően fel kell szólalnia egy kormánytagnak (lehet a miniszterelnök vagy a házelnök is, ha kormánypárti), és egy kormánypárti képviselőnek (lehet „mezei” képviselő vagy frakcióvezető is). Ezáltal a felszólalásokból 10 pontot lehet szerezni.
Emellett a kormányzatnak kötelezően törvényeket is kell alkotni. A törvényjavaslat elkészítését mellékletként közöljük. Minden évben legalább egy kidolgozott törvényjavaslatot kell beadni vagy a kormánynak, vagy a kormánypárti frakcióknak. Koalíció esetén minden kormánypártnak be kell nyújtania egy törvényt. A törvényjavaslat 5 pontot ér.
Kérdésekre, interpellációkra adott válaszok öt pontot érnek. A kérdésre adott válasz elmaradásakor ebben a témában nem lehet pontot szerezni.
Ellenzéki pártok által teljesítendő feltételek
Az ellenzéki munkában is fontos a felszólalásnak, amelynek legalább 10 sornak kell lenni, ami 5 pontot ér.
Az ellenzéki képviselőknek nem kell törvényeket benyújtani, viszont kérdéseket annál inkább feltenni a kormánynak, kérdezni, kritizálni a kabinet teljesítményét. Minden egyes kérdés öt pontot ér, így a teljes sikerhez legalább három kérdést kell feltenni. Kérdések és válaszok esetén van egy válasz, erre lehet reagálni. A megkérdezett aztán reagálhat megint, végül a kérdező válaszol.
Az ellenzék vezetője (aki a legnagyobb ellenzéki párt frakcióját irányítja) minden pénteken vagy szombaton, olyan időben, amit korábban megbeszéltek a felek, kihívja a kormányfőt egy vitára az ellenzék vezetője. Az ellenzék vezetője 5 kérdést tehet fel, amelyekre a miniszterelnök válaszol. Ha az idő engedi, a többi ellenzéki frakció vezetői is kérdezhetnek egy-egy kérdést. A kérdések chaten folynak, amelyet aztán közzéteszünk a fórumon is.
Gazdaság (szabály)
A kormány (és ennek tagjaként akár neked) a gazdaság irányításához a két legfontosabb eszköz: az adók, és a költségvetés. Ennek összeállításáért a pénzügyeket irányító politikus (játékos) a felelős (FIGYELEM! Érdemes lehet a költségvetést és az adókat megbeszélni, ha többen vagytok egy pártban, mert akadhat, aki tapasztaltabb ezen a téren). A kormány ezen a két úton befolyásolhatja a gazdaság alakulását (a törvények mellett). A realitás miatt a gazdaság bonyolult rendszer, melyet részletezni nem fogunk, hanem ki kell tapasztalni. Alapelv, hogy mindennek van pozitív és negatív hatása: pl. ha növeled a turisztikát terhelő adót, akkor több bevétel lehet belőle, de csökkeni fog az ebben dolgozók száma, és a turisták száma is, így akár túlzott emelés esetén a visszájára is fordulhat a dolog.
A költségvetésnél és az adóknál is vannak bizonyos szabályok, melyek korlátok közé szorítják a kormány mozgásterét. Költségvetési soroknál ez a korlát 15%. Tehát egy adott költségvetési sort pozitív és negatív irányba is maximálisan 15%-kal lehet módosítani. Az adóknál ez 20%. Ez viszont nem azt jelenti, hogy 20%-kal (20-ról 40-re, vagy 0-ra) lehet módosítani egy adókulcsot, hanem a meglévő adókulcs 20%-ával. Tehát ha mondjuk az SZJA 20%, akkor maximum 4%-kal lehet módosítani egy évben.
Emellett a költségvetés minden sora nem minden időszakban érhető el. A természetvédelem például csak a második világháború után vált közérdekké, így ez csak később kerül be. A költségvetést és az adókat az Adminisztrátornak kell megküldeni egy válaszlevélben, melyben kizárólag azok a sorok fognak szerepelni, mely az adott időszakban elérhető, így erre a játékosnak nem kell figyelni. Fontos, hogy mindig időben küld el a költségvetést és az adott évre tervezett adókat, hogy ne emiatt álljon a játék.